Nemzetgyűlési irományok, 1920. VIII. kötet • 190-254., XLVI-XLVIII. sz.
Irományszámok - 1920-203. A pénzügyi bizottság jelentése "az állami italmérési jövedékről" szóló 66. számú törvényjavaslat tárgyában
142 203. szám. Ha az engedélyes a bor-, vagy sör-nagykereskedő, vagy a szeszes italok eladásának közvetítője az általa forgalmazott italmennyisóget kizárólag külföldre szállította el, engedély-illetéke, illetve szeszes ital forgalmi illetéke évi 200 koronában állapítandó meg. Az 1908. évi XLVIII. t.-c. 10, §-ának az a rendelkezése, mely szerint a székesfőváros területén évente tényleg beszedett italmórési illetékek a székesfővárosnak engedtetnek át, a jelen szakasz alapján kivetett engedély-illetékeket és szeszes ital forgalmi-illetékeket nem érinti. 21. §. A 19. §-ban felsoroltak engedélyei után az engedély-illeték három évről három évre terjedő időszakonként, a 20. §-ban felsorolt esetekben pedig úgy az engedély-, mint a szeszes ital forgalmi-illeték évről-évre vettetik ki ós pedig az előbbi esetben a három évi kivetési időszakot megelőző naptári év június havának 30-ik napjával lejáró egész évi időközben elért italforgalom adatainak és a 19. §.. első bekezdésében említett egyéb körülményeknek figyelembevételével, míg az utóbbi esetben a kivetési évet megelőző naptári évben elért italforgalom adatai alapján. A három éves kivetési időszakon belül keletkező új engedélyek után az engedély-illeték a kivetési időszak hátralévő részére az engedély kézbesítésének napjától, vagy ha az engedélyben az üzlet megkezdésére nézve más nap volna kijelölve, attól a naptól fogva vetendő ki az illető üzlet viszonyainál fogva remélhető forgalom alapján. A 20. §-ban érintett és az egy éves kivetési időszakon belül keletkező új üzletek után az engedély-, illetve szeszes ital forgalmi-illeték szintén az üzlet megkezdésének napjától fogva, egyelőre a remélhető forgalom alapján és az utólagos heiyesbités fentartásával vetendő ki azzal a kikötéssel, hogy mihelyt az illető üzlet első teljes évi forgalma ismeretessé válik, a kivetés utólagosan megfelelőleg helyesbítendő. Az illetéket a községi elöljárósága meghallgatása után, s az illetékes pénzügyőri biztosi kerületvezető javaslata alapján a pónzügyigazgatóság veti ki és pedig akként, hogy a 20. §-ban felsorolt üzletek után az ott meghatározott módon az engedély-, illetve szeszes ital forgalmi-illetéket összegszerűleg megállapítja, a 19. §-ban felsoroltak üzleteit pedig vagy az ott meghatározott illetékosztályok valamelyikébe sorozza és az illető osztálynak megfelelő illeték-tételt megállapítja, vagy pedig a rendkivül jövedelmező (luxus) avagy kimagasló forgalmú üzletekre nézve — az osztályokon felüli megállapítás indokainak tüzetes kifejtése mellett — az üzlet forgalmának és egyéb viszonyainak megfelelő, törvényes tételeknél magasabb összegű illetéket állapít meg. A fizetendő évi illetéknek a fentiek szerint törtónt megállapításáról érdekelt illetékköteles személyek határozatban értesíttetnek. E határozat a kézhezvételétől számított 15 nap alatt az illeték kivetésére alakítandó felszólamlási bizottsághoz fellebbezhető, amelynek határozata ellen úgy a fél, mint a felszólamlási bizottság előadója, csak abban az esetben fellebbezhet ugyancsak 15 nap alatt a harmad ós egyúttal utolsó fokban határozó pénzügyminiszterhez, ha a felszólamlási bizottság jelen törvény ellenére járt el, vagy ha a törvényes illeték-tételeken felüli, illetve a 20. §. alapján történt megállapítás eseteiben hozott első ós másodfokú határozat nem egybehangzó. A felszólamlási bizottság minden törvényhatóság területére nézve annak
