Nemzetgyűlési irományok, 1920. VIII. kötet • 190-254., XLVI-XLVIII. sz.
Irományszámok - 1920-203. A pénzügyi bizottság jelentése "az állami italmérési jövedékről" szóló 66. számú törvényjavaslat tárgyában
203. szám. 131 előzőleg megadta. Égetett szeszes italok nagyban való eladására pedig engedély csak olyan kereskedőnek adható, akinek cégét az illetékes törvényszék már bejegyezte. A vendéglőkre szóló engedélyek kiadása alkalmával felek, engedélyük különbeni visszavonásának terhe alatt, záros határidő kitűzése mellett kötelezendők vendéglői iparengedélyük beszerzésére ós bemutatására. A pénzügyigazgatóság a szeszes italok kimérésére, kismértékben való darusítására, valamint az égetett szeszes italok nagyban való eladására szóló engedély megadása felől az illetékes iparhatóságot és amennyiben ez nem lenne azonos azzal a rendőri (közigazgatási) hatósággal, melytől előzetesen vélemény volt kérendő, mindenkor ezt is értesíteni köteles. &. szeszes italok eladásának közvetítésével, illetve bornak, vagy sörnek nagyban való eladásával foglalkozni szándékozó személy iparigazolványának kiállításáról az iparhatóság, cégének bejegyzéséről pedig a törvényszók az illetékes pénzügy igazgatóságot haladéktalanul értesíti, az utóbbemlített hatóság pedig az érdekelt személyeket az iparigazolvány kiállításának, a cégbejegyzésnek, valamint a fél által az 1. §. értelmében eszközlendő előzetes írásbeli bejelentésnek tudomásulvételét, — a jelen törvényben előírt kötelezettségekre való utalással, — azonnal közli. Az égetett szeszes italok nagyban való eladására szóló engedélyek kiadását a pénzügyminiszter magának tarthatja fenn. 9. §. Szeszes italok kimérésére, kismértékben való elárusít ás ára, valamint égetett szeszes italok nagyban való eladására az engedély rendszerint határozatlan időre adatik, kivételesen azonban meghatározott időre is adható akkor, ha ezt különleges viszonyok indokolttá teszik. Ezenkívül az engedély úgy is kiadható, hogy az csak az év meghatározott részében gyakorolható. A község, közbirtokosság, egyházközség és kincstár tulajdonát képező korcsma- (vendéglő-) épületekre, továbbá a fogadóval kapcsolatos vendéglőkre az engedély az épület tulajdonosa részére az áthelyezés lehetőségének kizárásával csakis helyhez kötötten, az épület bérlője részére pedig ugyanúgy, de csakis a bérlet tartamára adható ki. }< 10. §. A meghatározott üzlethelyiségre szóló korlátlan kimérési engedélyek függeléke gyanánt, az illető községben tartatni szokott vásárok, búcsúk és egyéb sokadalmak alkalmával való kimérés is engedélyezhető a közszükséglet igényeihez képest. Kivételesen, ugyancsak a közszüksóglet igényeihez képest, sütögetők (lacikonyhások), mézeskalácsosok és más hasonló iparosok is nyerhetnek mellékfoglalkozásként gyakorlandó korlátlan kimérési engedélyt a fent elősorolt alkalmakra, búcsúkra pedig egyházközségek részére önálló' üzletként gyakorolható korlátlan kimérési engedély is adható, mindazonáltal azzal a megszorítással, hogy az ilyen engedélyek bármikor visszavonhatok, vagy korlátozhatók. Azok, akik a pénzügyi hatóságtól engedélyt nyertek arra., hogy vásárok 17*
