Nemzetgyűlési irományok, 1920. VIII. kötet • 190-254., XLVI-XLVIII. sz.
Irományszámok - 1920-197. Törvényjavaslat a betétek, a folyószámlakövetelések és a természetben elkülönítve őrzött készpénzletétek, továbbá a belföldi részvények és szövetkezeti üzletrészek, a külföldi pénznemek és a külföldi értékpapirok vagyonváltságáról
104 197. szám. A 4. §-ho2. A betűkre, jeligére stb. elhelyezés az utolsó időben az adó alól való menekülés célját szolgálta, épen ezért kell őket kivétel nélkül egyformán elbírálni. Ha kivételeket tennénk, akkor ezernyi felszólalásnak és kibúvásnak nyitnók meg a zsilipjét, ezért kell egységesen ós következetesen eljárni. Az 5. §-hos. A betét, folyószámlakövetélés és letét tulajdonjogára nézve vélelmet azért kell megállapítani, mert a cél a gyors végrehajthatóság, ezt pedig akkor szolgálom, ha nem kutatom a követelés tulajdonosát, hanem akinek a nevén azt a vállalat nyilvántartja, tulajdonosnak vélelmezem és kivételt csak akkor teszek az államkincstár érdekeinek megóvása végett, ha ismeretes, hogy egy külföldi nevén nyilvántartott követelés tulajdonosa magyar állampolgár vagy magyar jogi személy. A vélelemből senkit károsodás nem ér, mert nyitva van az utólagos helyreigazítás joga a tulajdonjog bizonyíthatása útján. A 6. §-hoz. A teherviselő képességhez való lehető alkalmazkodás és az államkincstár érdekeinek kellő megóvása teszi szükségessé az ugyanazon személy tulajdonában lévő, de különböző nevek alatt nyilvántartott követelések együttes számbavételét bizonyos határok között. A 7. §'hos. A kivetési eljárás technikáját a legegyszerűbben kell megvalósítani, ezt kívánja az objektív rendszer gyakorlati szempontja. Az adózók közreműködését teljesen mellőzöm, a pénzügyi hatóságokat a lehetőségig kímélem. Az 1. §-ban felsorolt vállalatoknak a kivetésnél való közreműködése csak addig a határig terjed, amíg okvetlenül szükséges. Ezért két példányban kimutatást terjesztenek be a betétekről, folyószámlakövetelésekről és letétekről és ugyanezen a kimutatáson veti ki a pénzügyigazgatóság (adófelügyelő) a vagyonváltságot. Mivel a törvényjavaslat konstrukciója szerint a pénzügyi hatóság a kivető szerv, a zárolás pedig lényegében csak biztosítási végrehajtás, ennélfogva a zárolás még nem jelentheti a vagyonváltság kivetését. Az 1. §-ban felsorolt vállalatoknak tehát a kimutatásban fel kell venniök úgy a zárolt, mint a nem zárolt betéteket, folyószámlaköveteléseket ós letéteket,- mert nem a vállalatnak, hanem a pénzügyi hatóságnak feladata a vagyonváltságkötelezettsógnek, vagy az alól való törvényes mentességnek megállapítása. Arra a valószínűtlen esetre, ha valamely vállalat törvényes kötelezettségét nem teljesítené, a javaslat a munkálat hivatalból való elkészítését teszi lehetővé. Az ebben az esetben felmerült költségeket a vállalat viseli. Ezenkívül a 14. §. büntető megtorlást is helyez kilátásba.