Nemzetgyűlési irományok, 1920. VIII. kötet • 190-254., XLVI-XLVIII. sz.

Irományszámok - 1920-197. Törvényjavaslat a betétek, a folyószámlakövetelések és a természetben elkülönítve őrzött készpénzletétek, továbbá a belföldi részvények és szövetkezeti üzletrészek, a külföldi pénznemek és a külföldi értékpapirok vagyonváltságáról

94 197. szám. tett eljárás során valamely hatóságnál oly valótlan adatot terjeszt elő, vagy oly valótlan tényt állít, mely a vagyonváltság megrövidítésére alkalmas. 48. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés . alá — különösen a 47. §. rendelkezése alá — nem esik, esetenként 1.000 K-tól 100.000 K-ig terjedhető pénzbírsággal büntetendő az: 1. aki bevallását a hozzá intézett írásbeli felhívásban kitűzött határidő alatt be nem nyújtja; 2. aki a 43. és 44. §-okban meghatározott felvilágosítási ós adatnyujtási kötelezettségének eleget nem tesz; 3. aki a jelen fejezet alapján folyamatba tett eljárás során valamely hatóságnál oly valótlan adatot terjeszt elő, vagy oly valótlan tényt állít, amely a vagyonváltság megrövidítésére alkalmas. 49. §, Függetlenül attól, hogy a cselekmény más büntető rendelkezés alá esik-e vagy nem, 10.000 K-tól 200.000 K-ig terjedhető pénzbirsággal büntetendő az oly vállalat (részvénytársaság, szövetkezet stb.): 1. amelynek alkalmazottja — ideértve az igazgatósági ós felügyelő bizottsági tagot is — működése körében valamely hatósággal oly valótlan adatot közöl, mely a jelen fejezet értelmében járó vagyonváltság megrövidítésére alkalmas; % amelynek az 1. pontban említett alkalmazottja működése körében a 43. és 44. §-okban meghatározott felvilágosítási ós adatnyujtási kötelezettségének eleget nem tesz. 50. §. Jóváhagyatik a m. kir. minisztériumnak, illetőleg a m, kir. pénzügyminiszternek az a rendelkezése, hogy a letétként elhelyezett külföldi értékpapírok'20%* ának zárolása tárgyában a 400/1921. M. E. és a 369/1921. P. M. számú rendeletét kibocsátotta. NEGYEDIK FEJEZET. Záró rendelkezések. 61. §. »Magyarország« vagy »belföld« alatt a jelen törvény szempontjából a tényleg magyar közigazgatás alatt álló területet kell érteni. A pénzügyminiszter felhatalmaztatik, hogy amennyiben valamely ezidőszerint nem magyar közigazgatás alatt álló terület magyar közigazgatás alá