Nemzetgyűlési irományok, 1920. VIII. kötet • 190-254., XLVI-XLVIII. sz.
Irományszámok - 1920-197. Törvényjavaslat a betétek, a folyószámlakövetelések és a természetben elkülönítve őrzött készpénzletétek, továbbá a belföldi részvények és szövetkezeti üzletrészek, a külföldi pénznemek és a külföldi értékpapirok vagyonváltságáról
92 197. szám. levelezéseit és oly iratait is, amelyekre a pénzügyigazgatóságnak (adófelügyelőnek) a jelen fejezetben foglalt határoz inány ok helyes alkalmazhatása végett szüksége van. 44. .§. Az, aki a jelen fejezet értelmében a 33. §-ban megjelölt értékek után járó vagyonváltság fizetésére köteles, a pénzügyigazgatóság (adófelügyelő) felhívására tartozik bemutatni üzleti könyveit, szerződéseit s általában birtokában levő minden olyan iratot, beleértve a levelezést is, amely ennek a vagyonváltságnak megállapítására jelentőséggel bírhat. 45. §. A pénzügyigazgatóság (adófelügyelő) jogosult a jelen fejezet értelmében a 33. §-ban megjelölt értékek után járó vagyonváltság helyes megállapítása végett: 1. a vagyonváltságkötelest megidézni és a vagyonváltság megállapítására vonatkozó adatok és körülmények felől kikérdezni, észrevételeinek ós esetleges kifogásainak előterjesztésére felhívni; 2. a vagyonváltságkötelestől egyes meghatározott kérdésekre írásban is felvilágosítást kívánni; 3. tanukat és szakértőket megidézni és kihallgatni. Ha az 1. pont szerint személyes megjelenésre kötelezett szabályszerű idézés ellenére meg nem jelenik, úgy az 1920. évi XXIII. t.-c. 105. §-a szerint kell eljárni. Olyan tanúval vagy szakértővel szemben, aki a kihallgatásra meg nem jelenik, vagy a kihallgatás helyéről engedelem nélkül távozik, úgyszintén, aki megjelent ugyan, de a vallomástételt vagy a szakértői véleményadást a következményekre való figyelmeztetés ellenére törvényes ok nélkül megtagadja, a tanú vagy szakértő lakóhelye szerint illetékes járásbíróság a pénzügyi hatóság előterjesztésére a polgári perrendtartás (1911. évi I. t.-c.) 296., 297., 303., 357. §-aiban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazza. A tanú és a szakértő, a lakóhelye szerint illetékes kir. járásbíróság útján megeskethető. A tanúságtétel és a szakértői véleményadás csakis a polgári perrendtartás 299. §. 1—3. pontja esetében tagadható meg. Az ügyvédnek, a kir, közjegyzőnek és általában a titoktartásra törvénynél fogva kötelezettnek titoktartási kötelezettsége 'a jelen fejezet értelmében járó vagyonváltság tekintetében nem áll fenn. Egyéb tekintetben a tanukra és a szakértőkre a polgári perrendtartás megfelelő rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni. A tanú és a szakértő szabályszerűen megállapított költségeit az államkincstár viseli. Ha azonban a tanúnak vagy a szakértőnek kihallgatását a vagyonváltságköteles fél kérte ós állításai részben vagy egészben valótlanoknak bizonyultak, a felmerült költségek őt terhelik. A költségek megállapításáról és viseléséről a pénzügyigazgatóság határoz. A határozat ellen közlésétől 15 nap alatt a pénzügyminiszterhez fellebbezésnek van helye.