Nemzetgyűlési irományok, 1920. VII. kötet • 157-189., XXXVIII-XLV. sz.

Irományszámok - 1920-158. A földmívelésügyi, igazságügyi, közigazgatási és pénzügyi bizottság együttes jelentése "a földbirtok helyes megoszlását szabályozó rendelkezésekről" szóló 121. számú törvényjavaslat tárgyában

IßS. szám. 61 A házastársat a házassági viszony alapján megillető jogokat ez a §. nem érinti. 75. §. Az oszthatatlan családibirtokot átvevő örökös is köteles az örökhagyó után kötelesrészre jogosult örökcstársait, valamint az örökhagyónak törvényes örökösödésre hivatott házastársát törvényes osztályrészeikre, illetőleg örökrészére néz ve kielégíteni, de ezek megállapításánál a családibirtokot hozadéki értékben kell számításba venni és ezen érték alapján kiszámított örökrészeket pénzben vagy egyesség szerint járadékszerű szolgáltatásokkal kell kielégíteni. A szolgáltatás termények bizonyos mennyisége is lehet. Ebben az esetben a termények szolgáltatása helyett mindenkori készpénzbeli egyenértéküket is lehet szolgáltatni. Az oszthatatlan családibirtokot átvevő örökös a járadékszem szolgáltatásokat tőkeegyenértékükkel ép úgy megválthatja, mint a járadéktelek tulajdonosa a járadékot. Az örököstársak kielégítésénél bármelyikük kívánságára a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségének vagy az Országos Központi Hitelszövetkezetnek közvetítését is igénybe lehet venni. A hozadéki érték a forgalmi érték háromnegyed részénél nagyobb nem lehet. A családi birtoknak oszthatatlanná nyilvánításakor az Országos Földbirtokrendező Bíróság hozzájárulásával az örököstársak kielégítésével járó terhek további csökkentése végett ki lehet kötni, hogy a családibirtoknak és esetleg gazdasági felszerelésének megállapított értékét öröklés esetében megosztás kötelezettsége nélkül annak kell juttatni, aki a családibirtokot egészként átveszi. Ez a kikötés a nyilatkozat tételekor már életben levő kötelesrészre jogosultak kötelesrészét nem sértheti. Az, aki az előbbi bekezdések alapján forgalmi értékén alul átvett oszthatatlan családi birtokát vagy gazdasági felszerelését az osztályt követő tizenöt éven belül magasabb árban idegeníti el (71. §.), mint amely értékben átvette, a felesleget örököstársaival megosztani köteles. Az örököstárs ezen az alapon nem követelhet többet, mint amennyitől az osztálynál elesett annálíogva, hogy az oszthatatlan családibirtokot forgalmi értékén alul vették számításba, vagy hogy az oszthatatlan családi birtokot átvevő a jelen §. második bekezdésében említett rendelkezés alapján előnyhöz jutott. Az örökösnek a telekkönyvbe bejegyzése alkalmával be kell jegyezni az örököstársaknak említett, valamint azt a jogát is, hogy az oszthatatlan családibirtokot elidegenítő ügyletről vett értesüléstől számított 30 napon belül elővásárlási joggal élhetnek abban a sorrendben, amelyben az örökösödésre hivatva lettek volna. 76. §. Amennyiben az állam által a jelen törvény alapján akár közvetlenül, akár a kijelölt szerv közvetítésével juttatott ingatlanok, nincsenek családibirtokká nyilvánítva, a következő rendelkezések hatálya alá esnek : Az ilyen ingatlanok a tulajdonjognak a szerző fél javára bekebelezésétől számított tíz éven belül csak az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak hozzájárulásával (71. §. utolsó bekezdése) idegeníthetők el; terhelésük s végrehajtás alá vonásuk tekintetében pedig az említett tiz éven belül a 71. és 72. §. vonatkozó rendelkezései megfelelő értelemben állanak. Az elidegenítéshez nem