Nemzetgyűlési irományok, 1920. VII. kötet • 157-189., XXXVIII-XLV. sz.

Irományszámok - 1920-158. A földmívelésügyi, igazságügyi, közigazgatási és pénzügyi bizottság együttes jelentése "a földbirtok helyes megoszlását szabályozó rendelkezésekről" szóló 121. számú törvényjavaslat tárgyában

168. szám. 47 két szakértő póttagját az ingatlan fekvése szerint illetékes vármegyei mezőgazdasági bizottság gazdasági szakértők sorából titkos szavazással évenként választja. Ha a megválasztás záros határidőn belül meg nem történik, vagy a megválasztott szakértő kellő időben rendelkezésre nem áll, a hiányzó tagot a vegyes bíróság elnöke nevezi meg. A vegyes bíróság határozata ellen közlésétől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a ín. kir. Kúriához. A Kúria vegyes tanácsa végérvényesen dönt. A vegyes tanácsnak elnökét,, helyettes elnökét, két bírói rendes ós két bírói póttagját a Kúria a kebelébe tartozó ítélőbírák közül, két szakértő rendes és két szakértő póttagja közül az egyiket az Országos Földbirtokrendező Bíróság, a másikat pedig az Országos. Mezőgazdasági Kamara gazdasági szakértők sorából teljes ülésében titkos szavazással évenként választja. A szükséghez képest több vegyes bíróság és több vegyes tanács is alakítható. Ennek a bírósági eljárásnak költségei mindenesetre a vegyes bírósági eljárásra okot adó telet terhelik,, ha az ily eljárás során megállapított ellenérték az egyezkedési tárgyalásokon tett legmagasabb ajánlatot 10%-kai sem haladja meg. Egyéb esetekben a költségviselés kérdésében a bíróság a méltányossághoz képest dönt. A vegyes bírósági eljárásra tartozó ügyek rendes bírói útra nem vihetők. 44. §. A megváltás árát a tárgyaló bizottság által foganatosított becslés s az általa beszerzett egyéb adatok alapján s az érdekeltek által esetleg megnevezett szakértők meghallgatásával akként kell megállapítani, hogy az érdekeltek az ingatlannak a megváltási ár megállapításakor meglevő teljes értékét kapják kárpótlásul. Az ár megállapításánál figyelemmel kell lenni az ingatlanból rendes gazdálkodással nyerhető hozamra, továbbá a már teljesített gazdasági munkára, a vetésre vagy a netán lábon átveendő termésre stb. is. Ha a megváltási ár megállapítása későbbi időpontban történik, mint az ingatlan átvétele, akkor a megváltási árhoz hozzá nem adható, azoknak a szükséges vagy hasznos beruházásoknak és javításoknak az értéke, amelyeket a megváltott ingatlan átvétele után nem a megváltást szenvedő foganatosított. Ha az ingatlant a megváltási jog gyakorlásának megengedését legfeljebb két évvel megelőzően vétel utján vagy árverésen szerezték, a megváltási ár az utolsó érvényesen létrejött vételi szerződésben említett, illetőleg az árverésen adott ellenértéknél nagyobb csupán annyival lehet, amennyi az ingatlanra a megváltás megtörténtéig időközben fordított szükséges vagy hasznos beruházások meglevő értékének ós a gazdasági haszonban meg nem térülő időközi kamatoknak az összege. A megváltás árának megállapításánál figyelemmel kell lenni a megváltott földbirtokon esetleg nyugvó olyan (pl. kegyúri, nyugdíj, végkielégítési stb.) terhekre is, amelyek a telekkönyvből ki nem tűnnek vagy amelyek egészen vagy részben a megváltott ingatlanból fedeztettek ugyan, de a megváltás után is a megváltást szenvedőt terhelnék. Szükség esetében a kegyúri terheket az állam átveheti. A kegyúri terhektől mentesítés történhetik megfelelő ingatlannak a kegyúri terhek fedezésére való lekötésével is.