Nemzetgyűlési irományok, 1920. VII. kötet • 157-189., XXXVIII-XLV. sz.

Irományszámok - 1920-XXXVIII. Törvényjavaslat a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről

XXXVIII. szám. 32$ ként választja. Ha a megválasztás záros határidőn belül meg nem történik/ vagy a megválasztott szakértő kellő időben rendelkezésre nem áll, a hiányzó tagot a vegyes bíróság elnöke nevezi meg. A vegyes bíróság határozata ellen közlésétől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a m. kir. Kúriához. A Kúria vegyes tanácsa végérvényesen dönt. A vegyes tanácsnak elnökét, helyettes elnökét, két bírói rendes és két bírói póttagját a Kúria a kebelébe tartozó ítólőbírák közül, két szakértő rendes és két szakértő póttagja közül az egyiket az Országos Földbirtokrendező Bíróság, a másikat pedig az Országos Mezőgazdasági Kamara gazdasági szakértők sorából teljes ülésében titkos szavazással évenként választja. A szükséghez képest több vegyes bíróság és több vegyes tanács is alakítható. Ennek a bírósági eljárásnak költségei mindenesetre a vegyes bírósági eljárásra okot adó lelet terhelik, ha az ily eljárás során megállapított ellenérték az egyezkedési tárgyalásokon tett legmagasabb ajánlatot 107, -kai sem haladja meg. Egyéb esetekben a költségviselés kérdésében a bíróság a méltányossághoz képest dönt. A vegyes bírósági eljárásra tartozó ügyek rendes bírói útra nem vihetők. 44. §. • A megváltás árát a tárgyaló bizottság által foganatosított becslés s az általa beszerzett egyéb adatok alapján s az érdekeltek által esetleg megnevezett szakértők meghallgatásával akként keli megállapítani, hogy az érdekeltek az ingatlannak a megváltási ár megállapításakor meglevő teljes értékét kapják kárpótlásul. Az ár megállapításánál figyelemmel kell lenni az ingatlanból rendes gazdálkodással nyerhető hozamra, továbbá a már teljesített gazdasági munkára, a vetésre vagy a netán lábon átveendő termésre stb. is. Ha a megváltási ár megállapítása későbbi időpontban történik, mint az ingatlan átvétele, akkor a megváltási árhoz hozzá nem adható azoknak a szükséges vagy hasznos beruházásoknak és javításoknak az értéke, amelyeket a megváltott ingatlan átvétele után nem a megváltást szenvedő foganatosított. Ha az ingatlant a megváltási jog gyakorlásának megengedését legfeljebb két évvel megelőzően vétel utján vagy árverésen szerezték, a megváltási ár az utolsó érvényesen létrejött vételi szerződésben említett, illetőleg az árverésen adott ellenértéknél nagyobb csupán annyival lehet, amennyi az ingatlanra a megváltás megtörténtéig időközben fordított szükséges vagy hasznos beruházások meglevő értékének és a gazdasági haszonlban meg nem térülő időközi kamatoknak az összege. A megváltás árának megállapításánál figyelemmel kell lenni a megváltott földbirtokon esetleg nyugvó olyan (pl. kegyúri, nyugdíj, végkielégítési stb) terhekre is, amelyek a telekkönyvből ki nem tűnnek vagy amelyek egészen vagy részben a megváltott ingatlanból fedeztettek ugyan, de a megváltás után is a megváltást szenvedőt terhelnék. Szükség esetében a kegvúri terheket az állam átveheti. A kegyúri terhektől mentesítés történhetik megtelelő ingatlannak a kegyúri terhek fedezésére való lekötésével is A kegyúri terhektől való mentesítésről gondoskodni kell különösen ott, ahol a megváltott földbirtok számos kisbirtokos kezébe kerül Amennyiben a megváltás tárgyát k< pező ingatlant az azon szolgálatot teljesítő gazdatisztek javára nyugdíjalap terheli a váltság összegébél a nyugdíjalapnak megfelelő összeg készpénzben vagy értékpapirokban letétbe helyeAz 1920. évi február hó 16-ikára összehívott nemzetgyűlés irományai. VII. kötet. 42