Nemzetgyűlési irományok, 1920. VII. kötet • 157-189., XXXVIII-XLV. sz.

Irományszámok - 1920-XXXVIII. Törvényjavaslat a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről

324 XXXVIII. szám. Amennviben a közfogyasztásra szükséges tejet másként (pl. tejszövet­kezet révén) nem lehetne biztosítani, mellőzhető a jelen törvény alapján különben megváltható földbirtok ama részének a megváltása, amely tejet közfogyasztásra mir legalább hat óv óta szállító tehenészet fenntartására, legfeljebb az 1914. évben volt legnagyobb tehénállomány szerint, nélkülözhe­tetlenül szükséges. A megváltás mellőzése helyett a körülményekhez képest az Országos Földbirtokrendező Bíróság csupán a megváltál elhalasztását is kimondhatja. E rendelkezések azonban megszűnnek, mihelyest a földbirtokos szállítási kötelezettségének vagy a bíróság által e részben tett kikötéseknek önhibájából pontosan eleget nem tesz. Méltánylást érdemlő esetben mellőzhető a földbirtok ama részének a meg­váltása, amely a megváltást szenvedő gazdasági iskolát végző vagy végzett ivadéka vagy annak ugyanilyen házastársa részére megfelelő gazdálkodás folytatásához szükséges. Nincs helye ebből az okból a megváltás mellőzésének, ha a megváltást szenvedőnek, ivadékának, említett házastársának vagy olyan hozzátartozó iának, aki után az ivadék vagy a házastárs öröklésre van hivatva, egyebütt is van megfelelő földbirtoka. Község, város, közbirtokosság vagy volt úrbéres közösség közös lege­lője a 30. ós 31, §. alapján csak annyiban váltható meg, amennyiben az Országos Földbirtokrendező Bíróság megállapítása szerint a közös legelőn legeltetésre jogosultak állattenyésztésének és gazdálkodásának fejlődését a megváltás nem akadályozza. Házhelyekre történő megváltás esetében az említett célra különben alkal­mas terület megváltását az első bekezdés 2—4. pontjában foglalt rendelke­zések nem gátolják­35. §. Az Országos Földbirtok rendező Bíróság vita esetében az érdekeltek meghallgatásával végérvényesen állapítja meg, hogy a jelen törvény szem­pontjából egyes esetekben mely ingatlant kell nagy-, közép-, kis- vagy törpe­bir oknak tekinteni, továbbá hogy a jelen törvény alapján a megváltási jog gyakorlásának helye van-e, és hogy mely föld vagy bizonyos földnek mek­kora területe milyen célra és kinek részére váltható meg s abból egyeseknek mekkora terület, milyen feltótelek alatt juttatható. Középbirtok számba megy, általában véve területére való tekintet nélkül, a kisbirtokot meghaladó minden olyan önálló, habár területileg nem is összefüggő gazdasági üzem, amelyet birtokosa vezető szakértő alkalmazása nélkül is elvezethet. Örökösödési eljárás alatt álló hagyatéki ingatlant az örökösödési osztály telekkönyvi foganatosí­tása előtt is az egyes lemenő örökösök örökrészei szerint alakuló külön birtokoknak megfelelően kell számításba venni. A megváltás kimondásának csupán a jelen törvény életbelépésétől szá­mított öt éven belül van helye. E törvény életbelépése után visszakerülő meg­szállott területen az öt év a megszállás megszűnésétől számít. Kisebb területű nagybirtokból az ugyanazon megítélés alá eső, de nála nagyobb területű előtt csak kivételesen és csak akkor történjék a területük­nek megfelelő aránynál nagyobb arányban megváltás (30. §.), ha ugyanannak a községnek határában fekvő nagyobb területű nagybirtokból a szükséges célokra alkalmas területet a megfelelő gazdálkodás teljes tönkretétele nélkül kiszakítani egyáltalában nem vagy megfelelő arányban nem lehetne. Ha a na­gyobb területű nagybirtokból történik megváltás, ez lehetőleg csak olyan arány­ban történjók, amíg az a kisebb területű nagybirtok nagyságát el nem éri.

Next

/
Thumbnails
Contents