Nemzetgyűlési irományok, 1920. VII. kötet • 157-189., XXXVIII-XLV. sz.

Irományszámok - 1920-XXXVIII. Törvényjavaslat a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről

XXXVIII. szám. 319 IV. FEJEZET. Az államot illető megváltási jog. 27. §: Ha az Országos Földbirtokrendező Bíróság által közérdekűnek nyilvánított földbirtok politikai célokra szükséges ingatlanok szabadkézből, árverésen vagy elővásárlás útjáü ott, ahol reáju*. közérdekből éppen szükség van, meg nem szerezhetők, az állam a szükséges mezőgazdasági ingatlanokat a jelen törvényben szabályozott megváltás útján a következő sorrendben szerezheti meg. 28. §. Az állam megváltás útján — egész terjedelmében is — elsősorban azt a mezőgazdasági ingatlant szerezheti meg, amelyet élők közötti jogügylettel vagy árverésen 1914. évi július hó 28. napja ós a jelen trrvény életbelépésének napja közt lefolyt időben idegenítettek el vagy amely nyilvános számadásra köteles vállalat vagy egylet tulajdona vagy amelynek tulajdonosát az állam ellen irányuló bűntett vagy vétség miatt avagy mint katonát szökés miatt jogerősen elítélték. Az első bekezdésben említett időközben elidegenített ingatlanokra a jelen §. alapján nincs helye megváltásnak: 1. ha az ingatlan község (város) belterületén fekszik; 2. ha a szerző fél a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége vagy az Országos Központi Hitelszövetkezet vagy ha a szerző fél az ingatlant közvetlenül az említett intézetek valamelyikétől szerezte meg; 3. ha az elidegenítő és a szerző fél egymásnak egyenes ágon rokonai, unokatestvérnél (testvérek gyermekeinél) nem távolabbi oldalrokonai vagy pedig törvényes házastársak; ha egyik fél a másik fél lemenőjének, félmenőjének vagy testvérének a törvényes házastársa; vagy ha a szerző fél a közösség megszüntetése végett örököstársának vagy tulajdonostársának avagy házastársa örököstársának vagy tulajdonostársának az illetményét szerezte meg; 4. ha a háború tartama alatt, de még az 1918. évi október hó 31. napja előtt megszerzett ingatlan a szerző fél egyéb mezőgazdasági ingatlanával együtt a száz kataszteri holdat meg nem haladja ós e mellett a szerző fél földmíves, gazdatiszt, okleveles vagy hivatásos gazda, hadirokkant, közszolgálati alkalmazott, hivatásos katona, az említett valamely személynek a házastársa, özvegye vagy árvája avagy általában hadiözvegy vagy hadiárva; ha azonban a fent említett meghatározás alá eső szerzemény a szerzőiéi egyéb mezőgazdasági ingatlanával együtt a száz kataszteri holdat meghaladja, az ilyen szerzeményből csak annyi váltható meg, amennyivel ez az egyéb mezőgazdasági ingatlan hozzászámításával a száz kataszteri holdat, meghaladja; egyáltalában nincs helye továbbá megváltásnak a háború tartama alatt megszerzett törpe- vagy kisbirtokra, ha azt olyan személy szerezte meg, aki különben ennek a törvénynek alapján lett volna földhöz juttatható; 5. ha a szerző fél az ingatlant nem nyerészkedés, hanem továbbgazdálkodás céljából más olyan mezőgaza sági ingatlana helyébe szerezte meg, amely ennek a törvénynek alapján különnen nem lett volna megváltható, vagy ha B, szerző fél olyan ingatlant vásárolt vissza, amely neki vagy valamely a 3.