Nemzetgyűlési irományok, 1920. VII. kötet • 157-189., XXXVIII-XLV. sz.
Irományszámok - 1920-158. A földmívelésügyi, igazságügyi, közigazgatási és pénzügyi bizottság együttes jelentése "a földbirtok helyes megoszlását szabályozó rendelkezésekről" szóló 121. számú törvényjavaslat tárgyában
20 158. szám. az ugyanazon fokban és ugyanazon nembeli oldalrokonok közül a fiatalabbik jusson a birtokhoz, a bizottság ilyen értelemben döntött. 75. §. A 75-ik (régi 76-ik §.) §-ban az első bekezdés harmadik mondata után a bizottság a következő új mondatot szúrta be: „Az oszthatatlan családibirtokot átvevő örökös a járadékszerű szolgáltatásokat tőkeegyenértékükkel ép úgy megválthatja, mint a járadéktelek tulaj donosa a járadékot." Erre a kiegészítésre szükség van azért, mert ugyanazok az indokok, amelyek a járadék telek megváltásának megkönnyítése mellett szólnak, teljes mértékben fennállanak az oszthatatlan családibirtokot átvevő örököst terhelő és az öröklésből kifolyólag keletkezett járadókszerű szolgáltatások megváltására nézve is. Ugyancsak az első bekezdésben, annak utolsóelőtti mondatában még azt a beszúrást tette a bizottság, hogy a „Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségének" szavak után a „vagy az Országos Központi Hitelszövetkezetnek" szavakat tette. Ennek oka az, hogy ez a két Altruista pénzintézet az egész törvényjavaslaton végig egymás mellett szerepel s így itt az Országos Központi Hitelszövetkezet csak elnézésből maradt ki. A 75-ik §. utolsóelőtti bekezdésének utolsó sorában az „átvevő" szó után a bizottság a következő szavakat iktatta be : „a jelen §. második bekezdésében említett rendelkezés alapján". Ezt a beszúrást az tette szükségessé, mert felmerült az a kérdés, vájjon az értéken alul való átvételen kívül minő más előnyhöz juthat még az oszthatatlan családibirtokot átvevő örökös ? A bizottság által beszúrt szöveg folytán immár teljesen világos, hogy az átvevő örökös a családibirtok ' gazdasági felszerelését a forgalmi értéknél alacsonyabban kaphatja meg és ezzel is jelentékeny olyan előnyhöz juthat, amely nem következik abból, hogy magát az oszthatatlan családibirtokot veszi át forgalmi értéken alul. 76. §. Ez az új 76-ik §. azért vált szükségessé, mert a bizottság nem minden családi birtokra nézve mondta ki az elidegenítési és megterhelósi korlátozást ós a végrehajtás alóli mentességet. Gondoskodni kellett tehát arról, hogy azok az ingatlanok, amelyek a jelen törvény alapján jutnak egyesek kezóre f ha azok nem is családibirtokok, tehát nem is esnek a családi birtokra nézve előírt korlátozások alá, mégis legalább bizonyos ideig ne legyenek nyerészkedők által összevásárolhatok vagy megterhelhetők vagy esetleg épen clárverezhetők. Ezért a bizottság úgy találta, hogy ezekre az ingatlanokra nézve helyes lesz egy aránylag rövid tíz évig terjedő elidegenítési és terhelési tilalmat megállapítani s ugyancsak tíz évre biztosítani az ilyen birtokokat a végrehajtás ellenében is. 77. §. A 76-ik §. beiktatása következtében a régi és az új 77-ik §. egybeesik s így a számozás most már a régi szöveg szerint folytatódik. Egyébként a 77-ik §-t a bizottság változatlanul fogadta el.
