Nemzetgyűlési irományok, 1920. VII. kötet • 157-189., XXXVIII-XLV. sz.

Irományszámok - 1920-158. A földmívelésügyi, igazságügyi, közigazgatási és pénzügyi bizottság együttes jelentése "a földbirtok helyes megoszlását szabályozó rendelkezésekről" szóló 121. számú törvényjavaslat tárgyában

158. szám. 17 VI. FEJEZET. Ingatlan eldarabol ás. 54. §. A §. első bekezdésében a »földmívelésügyi miniszter rendelete« szavak után a bizottság a következő szavakat iktatta be: »az Országos Földbirtokrendező Bíróság hozzájárulásával«. A második bekezdésben peuig a második sorban a »gazdasági« szó után a bizottság a következő szöveget toldotta be: »üzemnek részletekben való eladás céljából történő megbontását« stb. A bizottság ezzel az új szöveggel igyekezett az mgatlaneldarabolást szabatosabban meghatározni. 58. §. A §. első bekezdésében a hetedik sorban a »helyezhető vagy« szavakat a bizottság mint feleslegeseket törölte. A második bekezdésben a hetedik sorban a bizottság a »vagy pedig« szavak után »az állam« szavakat iktatta be, a következő sorban pedig a »nézve« szó után a szöveget következőképen módosította: »elővásárlási jogot gyakorolhat.« 60. §. Az eredeti szöveg úgy szólt, hogy az ingatlaneldarabolásokra vonatkozó rendelkezések alól kivétetnek mindazok a pénzintézetek, amelyek törvény vagy alapszabályaik értelmében ingatlan eldarabol ások kai foglalkoznak. A bizottság helyesebbnek találta, ha ezeknek az intézeteknek körét szűkebbre szabja ós azért a szöveget úgy módosította, hogy az ingatlaneldarabolásokra érvényes rendelkezések alól csak a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége, az Országos Központi Hitelszövetkezet vagy a Pénzintézeti Központnak tagjai sorába tartozó oly pénzintézet vétetik ki, amely törvény vagy alapszabályai értelmében ingatlaneldarabolásokat foganatosít. VII. FEJEZET. Járadékbirtok. Ennek a fejezetnek címét a bizottság «Járadéktelek«-re változtatta és kimondta, hogy ennek megfelelően az egész törvényjavaslatban a járadékbirtok helyébe mindenütt a járadéktelek szó illesztendő. 61. §. A bizottság úgy találta, hogy helyesebb, ha a »járadékbirtokos« »járadéktelkes« szóval, a »járadékra jogosult- kifejezést pedig »járadókélvező« Az 1920. évi február hó 16-ikára összehívott nemzetgyűlés irományai VII. kötet 3