Nemzetgyűlési irományok, 1920. VI. kötet • 156., XXXIII-XXXVII. sz.

Irományszámok - 1920-XXXIII. Törvényjavaslat a vagyonátruházási illetékről

-XXXIII. szám. 347 4. A megajándékozott azért az illetékért, amelyet az ajándékozó által az ajándékozás alkalmával rárótt kötelezettség alapján harmadik személy részére teljesített' és szintén ajándékozási illeték alá eső szolgáltatás után a harmadik személy terhére róttak ki; a kezességre kötelezettnek azonban joga van ilyenkor a szolgáltatások teljesítésekor ezt az illetéket levonni, hacsak az ajándékozó őt az illeték fizetésére is nem kötelezte. 5. Amennyiben az illetéket bélyegjegyekkel kellett volna leróni: a) az, aki az illetékért kezes volna, ha azt kiszabás útján, készpénzben kellene fizetni; b) aki a külföldön kiállított okiratot a belföldön a maga nevében vagy mint meghatalmazott hivatalosan használta; c) akinek a kezében a külföldön kiállított okirat akkor volt, amikor az illetékkötelezettség a b) pont alatt említett esettől eltekintve beállott; d) az az ügyvéd, akinek közbenjöttével az okiratot kiállították, amenynyiben közbenjárása magából az okiratból megállapítható; e) aki nem ügyvéd és akár jogosultan, akár jogosulatlanul az okiratot elkészíti vagy annak kiállításánál — bár csak szellemi munkával is — közreműködik. N 6. Aki az illeték megrövidítésében tettes vagy részes volt, habár büntetés alá nem vonható iß, azért az illetékért, amellyel az államkincstárt megrövidítették vagy megrövidíteni akarták. 7. Aki az őt terhelő bejelentést (44. §.) elmulasztotta vagy nem kellő időben teljesítette, annak a vagyonátruházásnak illetékéért, amelyre a bejelentési kötelezettség vonatkozott. 8. Aki a nála őrzésben álló tárgyak kiadása vagy az örökösökkel szemben fennálló és a haláleset folytán teljesítendő tartozásainak kifizetése alkalmával a 65. §-ban foglalt szabályokat meg nem tartotta, az ezekre a vagyontár-~ gyakra eső illetékekért, de csak akkor, ha a tárgyak kiszolgáltatása alkalmával az örökhagyó haláláról tudomással birt vagy arról kellő gondossággal tudnia kellett s a kiszolgáltatást nem a bíróság meghagyására teljesítette. (2) A kezes részére a fizetési meghagyást rendszerint csak akkor kell kiadni, ha az első sorban kötelezettektől az illetéket behajtani nem lehet, vagy ha ezeknek a fizetési meghagyást három éven belül kézbesíteni nem tudnák, végül ha ezek külföldön laknak s az illetéket három éven belül be nem fizették. 23. §. Dologi kezesség. (1) A vagyonátruházási illeték az átruházott tárgyakat az illetéknek ezekre eső részösszegei erejéig törvényes zálogjoggal terheli. Az ingó dolgok elidegenítése után azonban, ezt a zálogjcfgot jóhiszeműen szerző harmadik személy ellen érvényesíteni nem lehet. (2) Az ingatlan vagyon átruházása után járó öröklési, ajándékozási ós ingatlan vagyonátruházási illetékek az átruházott ingatlant terhelik ós két évig a telekkönyvi bejegyzés által biztosított magán jogcímből származó követeléseket telekkönyvi bejegyzés nélkül is feltétlenül megelőzik. (3) Ez a két évi idő a hagyatéknak vagy jogügyletnek illetékkiszabás végett való bejelentésével, felfüggesztő feltételtől lüggő vagy kezdő időponthoz kötött szerzéseknél pedig a feltétel teljesültével, illetve az időpont bekö44*