Nemzetgyűlési irományok, 1920. VI. kötet • 156., XXXIII-XXXVII. sz.

Irományszámok - 1920-XXXIII. Törvényjavaslat a vagyonátruházási illetékről

S44 XXXllt azám. (3) Az illetékkötelezettség keletkezésére az a körülmény, hogy a víszterhes ingatlan vagyonátruházási jogügylet felfüggesztő vagy bontó feltételhez vagy időhatárhoz van kötve, befolyással nincsen. 16. §. Az illetékkötelezettség keletkezése a haszonélvezettel terhelt vagyon öröklése és ajándékozása esetén. (1) Ha az örökös vagy hagyományos a hagyatéki vagyon állagát harmadik személy haszonélvezetével terhelve örökli, a kincstárnak az illeték kiszabásához való joga a 13. §-ban meghatározott időben nyilik ugyan meg, az illetéket azonban csak a haszonélvezet megszűntekor kell megfizetni. Addig is azonban úgy a haszonélvező, mint az állag örököse vagy hagyományosa tűrni tartozik, hogy az illeték a hagyaték tárgyain megfelelően biztosíttassák. (2) A haszonélvezet megszűnése előtt önként befizetett illeték visszatérítésének helye nincs. (3) Ugyanezt a szabályt kell megfelelően alkalmazni a haszonélvezettel terhelt ajándékozásokra is. 17. §• Az illetékkötelezettség keletkezése a feltételes és elhalasztott szerzéseknél. (1) Ennek a törvénynek a 79. és 90. §-aiban felsorolt esetekben a második átszállás után járó illeték, valamint általában a felfüggesztő feltételtől függő vagyonátruházásoktól járó illetékek kiszabásához való joga ä kincstárnak a 13-^-15. §-okban meghatározott időben nyílik meg, de az illetéket csak a feltétel bekövetkezésekor kell megfizetni. Addig azonban az érdekelt felek tűrni tartoznak, hogy az illeték az átszállott vagy átruházott vagyontárgyakon megfelelően biztosíttassák. A haszonélvezet megszűnése előtt önként befizetett illeték visszatérítésének helye nincs. (2) Akaratnyilvánítás vagy más oly körülmény, mely által a vagyon átszállása már a feltétel vagy a határidő bekövetkezte előtt foganatba megy, vagy a szerző az átruházott vagyon értékének más úton birtokába jut, a feltétel vagy a határidő bekövetkezésével egyenlő hatállyal bír. A kiszabás elévülése. (1) A vagyonátruházási illeték kiszabásához való jog elévül 5 óv alatt attól a naptól számítva, amelyen a hagyatékot, ajándékozást vagy egyéb vagyonátruházási jogügyletet illetékkiszabás végett a bejelentésre kötelezett fél, a biróság vagy a jóváhagyó hatóság bejelentette, vagy amely napon hivatalos lelet vagy feljelentés alapján vagy más módon a pénzügyi hatóság tudomására jutott, hogy a bélyegben lerovandó illetéket leróni elmulasztották. Ugyanez a szabály áll az olyan vagyontárgyak után járó öröklési illetékre is, amelyekről az örökösök csak a hagyaték átadása után szereztek tudomást. (2) Ha a fizetésre kötelezett fél vagy jogelődje a bejelentésre vagy az illeték bélyegjegyekkel való lerovására kötelezve nem volt, a kiszabáshoz