Nemzetgyűlési irományok, 1920. V. kötet • 130-155., XXX-XXXII. sz.

Irományszámok - 1920-130. Törvényjavaslat az 1920/21. évi állami költségvetésről

86 ISO. szám. A megszállott és elszakított országrészeken levő és a menekülések folytán többször szünetelő állampénztárak már évek óta csak hiányosan vagy egyáltalán nem tudták naplóikat a ministeriumok részére elküldeni és igy az 1897 : XX. t.-c. alapján, a kezelési idöszakonkint készítendő zárszámadások nem voltak a törvényhozás elé terjeszthetők. A zárszámadások elkészítését ezenkívül akadályozta az a körülmény is, hogy a háború folytán nagy számmal bevonult számvevőségi tisztviselők nem voltak megfelelő gyakorlattal biró szakerőkkel pótolhatók, nemkülönben a háborúval kapcsolatos törvények és rendeletek végrehajtása oly nagymérvű folyómunkát okozott, hogy a visszamaradt tisztviselőknek nem maradt idejük a rögtöni elintézést nem igénylő zárszámadási munkálatokkal foglalkozni. Minthogy az 1916/17. évi kezelési időszak óta zárszámadások nem nyújtattak be és azok a hiányos és hiányzó naplók miatt, valamint egyéb számadási adatok hiányai folytán teljes pontossággal amúgy sem volnának elkészíthetők, nemkülönben mivel ezen óriási tömegű hátralékok feldolgozása csak évekre szóló rendes és rendkívüli munkálkodás mellett volna eszközölhető, az 1897 : XX. t.-c. által előirt zárszámadásoknak a törvényhozás elé való terjesztése lehetetlenné vált. Az emiitett hátralékok feldolgozása annál is kevésbbé lehetséges, mivel a már apasztott és „apasztandó személyzet mellett az emiitett hátralékok feldolgozása oly terhet jelentene az egyes számvevőségekre nézve, hogy azok vagy folyó munkájukat lennének kénytelenek elhanyagolni, vagy pedig az uj kezelési időszak zárszámadási munkálataival lennének ismét kénytelenek hátralékban maradni. Szükségesnek mutatkozik tehát az 1897 : XX. t.-c.-ben meghatározott zárszámadások helyett oly kimutatások készítése és a törvényhozás elé való terjesztése, amelyek ugy tartalmuknál, mint alaki berendezésüknél fogva alkalmasak legyenek arra, hogy azok alapján az államháztartás vitele és az államvagyon mikénti kezelése az 1916. évi július hó 1. és 1920. évi júniushó 30. közötti időre nézve elbírálható legyen. Kívánatos azonban, hogy a szóbanforgó kimutatások a költségvetési évek által határolt időszakok helyett az 1916/17. és 1917/18. költségvetési évekre, továbbá az 1918. évi július hó 1-töl 1918. évi október hő 31-ig, az 1918. évi november hó 1-töl 1919. évi március hó 20-ig, az 1919. évi március 21-töl az 1919. évi augusztus hó 6-ig és végül az 1919; évi augusztus hó 7-től 1920. évi június hó végéig terjedő időszakokra tagoltan állíttassanak egybe oly célból, hogy az államháztartás vitele és az államvagyon mikénti kezelése az itt említett egyes időszakokra nézve külön-külön legyen elbírálható. Bár az államháztartásnak az 1920. évi február hó 1-töl 1920. é^ június hó végéig terjedő időszakában való viteléről külön törvény — az 1920: IV. t.-c. — rendelkezett, mégis az ezen időszakra szólóan a fentiek szerint Összeállítandó külön önálló kimutatás szerkesztését kivihetőnek nem tartom, mivel az 1920 : IV. t.-c. sem indemnitási, sem költségvetési törvény jellé-