Nemzetgyűlési irományok, 1920. V. kötet • 130-155., XXX-XXXII. sz.

Irományszámok - 1920-137. Törvényjavaslat a szesz megadóztatására vonatkozó törvények némely rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről

238 137. szám. védelmet van hivatva nyújtani az említett rendelkezés, mely szerint a most kontingenssel bíró ipari szeszfőzdék jövőben kontingensben már nem részesüljek, vagyis az ipari szeszfőzdék ben termelt szesz mindig a fogyasztási adó nagyobbik tétele alá esik. E rendelkezésből azonban nézetem szerint önként folyik, hogy a mezőgazdasági szeszfőzdék termelési jutalmai, melyek eddig a jelzett védelmet, támogatást képezték, a jövőben fenn nem tarthatók. Abban a pillanatban ugyanis, midőn a kontingensben rejlő kedvezmény a mezőgazdasági szeszfőzdékre korlátoztatik, a mezőgazdasági szeszfőzdéknek a kontingens mellett biztosított termelési jutalmaknak alapja megszűnt. Ennek megfelelően a javaslat a mezőgazdasági szeszfőzdéknek jövőben termelési jutalmat nem engedélyez A javaslatnak ezen álláspontja összhangban van törvényeinknek a szóban forgó termelési jutalmakra vonatkozó eddigi rendelkezéseivel, illetve ezeknek okszerű következménye. Az 1888 : XXIV. t.-c. a termelési jutalmak tételét hektoliterenként kontingens szesz után 6, 8, 10, exkontingens szesz után 2, 4, 6 koronában állapította meg, a szerint, amint az illető szeszfőzde átlagos napi alkoholtermelése 4 hektoliteren felül 7 hektoliterig, 2 hektoliteren felül 4 hektoliterig, illetve 2 hektoliterig terjed. Az 1899 : XX. t.-c. a jutaimi tételek mórvét változatlanul fenntartotta, az 1899: XXIV. t.-c. pedig a mezőgazdasági szeszfőzdéknek hektoliterenkint kontingens ós exkontingens szesznél egyenlően további 2 K jutalmat engedélyezett. De már az 1908: XXVIII. t.-c. a jutaimi tételeket az átlagos napi alkoholtermelés szerint 3 csoportba osztott mezőgazdasági szeszfőzdéknél ós pedig tekintet nélkül arra, hogy kontingens vagy exkontingens szesz szállíttatik el a szeszfőzdéből 2, 4, illetve 6 K-ra, azaz az exkontingens szeszre eddig érvényes jutaimi tételek mérvére szállította le. Ugyanezen törvénycikk a most említett jutalmakon felül átmenetileg öt termelési időszakon át minden hektoliter alkohol után még további 1 — 1 K jutalmat engedélyezett. E rendelkezésnek oka az volt, hogy az idézett 1908:XXVII1 t.-c. az ipari szeszfőzdék kontingensét tetemesen leszállította. E leszállítás nagyobb részben új mezőgazdasági szeszfőzdék keletkezésének elősegítése céljából történt és így a mezőgazdasági szeszfőzdéknek kontingense növekedett. Az ipari szeszfőzdék kontingensének leszállítása folytán úgy az ipari, mint a mezőgazdasági szeszfőzdék termelési viszonyai is és pedig ez utóbbiak javára változást szenvedtek, és így a korábbi jutaimi tételek mérve nem volt fen tartható. Ha tehát az ipari szeszfőzdék kontingensének jelentékeny leszállítása folytán a mezőgazdasági szeszfőzdék termelési jutalmai leszállítása megokolt volt, úgy az ipari szeszfőzdék kontmgenskedvezményének megszüntetéséből önként folyik a termelési jutalmak megszüntetése. Tisztelettel megjegyzem, hogy az 1908: XXVIII. t.-c-nek a termelési jutalmak megállapítására vonatkozó rendelkezései is e törvénycikk ama rendelkezései közé tartoztak, melyek csak akkor lépnek hatályba, ha Ausztriában hasonló intézkedések lépnek egyidejűleg életbe. E felfüggesztő feltétel be nem következése miatt az 1908: XXVIII. t.-c.-ben megállapított termelési jutaimi tételek nem léptek hatályba és így ez idő szerint még a korábbi magasabb jutaimi tételek vannak hatályban. A mezőgazdasági szeszfőzdék békebeli szesztermelését alapul véve, a termelési jutalmak tervezett megszüntetése mintegy 2,000.000 korona megtaka-