Nemzetgyűlési irományok, 1920. V. kötet • 130-155., XXX-XXXII. sz.

Irományszámok - 1920-135. Törvényjavaslat az 1920. évi népszámlálásról

218 135. szám. 1-sö melléklet a 135. számú irományhoz. Indokolás ,,az 1920. évi népszámlálásról'* szóló törvényjavaslathoz. Magyarországban 1880. óta épp úgy, mint a legtöbb művelt államban már régebb idő óta az volt a gyakorlat, hogy 10 évenként a 0-val végződő évek utolsó napján tartattak népszámlálások. Bár nincs törvényünk, mely határozottan elrendelné, hogy bizonyos időszakokban a népszámlálások megismételtessenek, mégis egyes törvényeink az időnkint tartandó népszámlálásokra úgy utalnak, mint valamely természetszerűen, szükségképen bekövetkezendő műveletre. , Ha rendes körülmények között szükségesnek látszott a népszámlálásnak a 10 évi időközökben való megtartása, meunyivel nagyobb szüksége van arra most, mikor a több mint 4 évig tartó háború és az utána következő forradalmi zavarok, népességünkön óriási rést ütöttek és emellett az idegen megszállások a népesség belső eltolódását is nagy mértékben előidézték. Szükségessé teszi továbbá a népszámlálás megtartását Magyarország határainak új megállapítása is. Sok adatot nem tudunk ugyanis összeállítani még a régi népszámlálás szerint sem, minthogy ez adatok nagy része.csak törvényhatóságonkint áll rendelkezésre. A népszámlálás hasonló módon terveztetik, mint az 1910. évi, csupán egyes, a körülmények által indokolt módosítások és kiegészítések történtek a számlálólap és a házi gyűjtőív tervezetén. A községi gyűjtőív és a községi összesítő ív azonban teljesen ugyanolyan tartalmú, mint az 1910. évi népszámlálásé. E négy felvételi minta szövegét az a)-—cl) jelzésű mellékleteken van szerencsém bemutatni. Ami a két első felvételi mintán történt változásokat illeti, a Számláló lapról elhagyattak a munkaadónál való alkalmaztatás időtartamára, azután a katonai szolgálatra és a külföldi országban való megfordulásra vonatkozó kérdések, továbbá mindazok a kérdések, amelyek a számlálólap hátlapján voltak és amelyek egyenesen a választójogi reform céljait szolgálták. Az első két kérdés tulajdonképen szintén elsősorban a választójogi reform céljaira volt felvéve, a harmadik említett kérdés pedig a kivándorlási mozgalom nagyságára ós helyi elterjedésére akart világot vetni. Most, mikor a kivándorlásnál sokkal nagyobb problémáink vannak s különben is ezen az úton a kivan-