Nemzetgyűlési irományok, 1920. V. kötet • 130-155., XXX-XXXII. sz.
Irományszámok - 1920-130. Törvényjavaslat az 1920/21. évi állami költségvetésről
96 180. szám. A diplomái iai költségek ciiiinél el ("»irányzott külszolgálat! pótlékokkal azonos természetű kiadások fedezéséről itt is gondoskodás történt. 2. rovat. Dologi kiadások. E rovaton előirányzott összeg a cim költségvetésének alapjául szolgáló 50 konzulátus felállításából folyó szükségletek fedezéséről a szigorú takarékossági elvek alapján gondoskodik olyképen, hogy konzulátusonként egy évre 72.000 K vétetett az előirányzat alapjául. Rendelkezési alap; Magyarország jövendő nemzetközi elhelyezkedésének nagy érdekei feltétlenül szükségessé teszik egy olyan erőteljes propaganda kifejtését, amely nemzeti érdekeinek és gazdasági elhelyezkedésünknek minél hathatósabb védelmét, törekvéseinknek, kívánságainknak a külföldön minél szélesebb rétegekben való megismertetését teszi feladata tárgyává. A ,,Rendelkezési alap" fenti összegszerű megállapitása abban leli magyarázatát, hogy túlnyomó része a külföldön lelvén meg kiutalási céljait, a mai idők közismert valutaviszonyai következtében a kiadások gazdaságossága szempontjából csak hányadokban szabad, hogy tekintetbe vétessék. Sajtóalap. A külföld közvéleményének a magyar érdekek szempontjából kedvező kialakulására igénybe kell venni a sajtó szolgálatát s ennek folyományaként az ilyen természetű sajtószolgálatokat megfelelően díjazni kell. Ezen szükségek fedezésére szolgál a költségvetési cimben létesített „Sajtó alap" részére előirányzott összeg, melynek összegi indokolását a különleges helyzetből folyó fokozottabb követelmények alkotják. A külügyi tárca ezen két utóbbi „Rendelkezési alap" és „Sajtóalap" elnevezésű cimeinek természetébői és fentebb előadott céljaiból folyólag kérem e két címre nézve a részletes elszámolás kötelezettsége alóli mentesség megadását. XIII. FEJEZET. Belügyministerium. Törvényhatóságok és községek. 2. rovat. Az előirányzott összegből 107,858.000 K a városok közigazgatási alkalmazottainak háborús segélyére, családi pótlékára, drágasági segélyére, valamint a városi nyugdijasok háborús segélyére irányoztatott elő. A városok segélyezésére előirányzott összeg azért csökkent, mert a városi rendőrségek államosítása következtében az 1912:LVIII. törvénycikk alapján járó 4,000.000 K rendőrségi államsegély rendeltetése megszűnt.