Nemzetgyűlési irományok, 1920. III. kötet • 85-108., XX-XXII. sz.

Irományszámok - 1920-85. Törvényjavaslat a vagyonátruházási illetékekről

38 s 85. szám. 71. §. Az örökhagyó követelése. Az örökhagyónak azokat a követeléseit is a hagyatékhoz kell számítani, amelyekkel az örökösök vagy hagyományosok tartoztak és pedig akkor is, ha azokat az örökhagyó az adósoknak végintézkedésével elengedte. 72. §. \ Az örökhagyóra szállott, még át nem adott örökségek. (í) A hagyatékhoz kell számítani az örökhagyóra szállott, de neki még át nem adott örökségeket és hagyományokat is, hacsak a halál idejében az örökségre vagy hagyományra való joga lemondás vagy más ok miatt már meg nem szűnt. (2) Az örökhagyóra szállott örökség vagy hagyomány után ebben az esetben külön meg kell fizetni úgy az öröklési, mint az ingatlan vagyon- i átruházási illetéket is az első ós a második örökhagyó közötti viszony szerint. (3) Ezt az illetéket az örökösök egyetemlegesen tartoznak megfizetni. A második illeték kiszabásánál azonban ezt az illetéket teherként kell számbavenni. 73. §. Kétes és behajthatatlan követelések. (1) Az örökhagyó követeléseinek behajthatóságát nem kell hivatalból vizsgálni: joga van azonban az örökösnek az egyes követelések kétes vagy behajthatatlan vcltát, ha a bíróság hagyatéki tárgyalást rendelt, a tárgyalás befejezéséig, különben pedig a hagyatéki kimutatás benyújtásakor bejelenteni és igazolni. (2) A kéteseknek igazolt követelésekre nézve az örökösök maguk is javasolhatják annak az összegnek számbavételét, amelyet hozzávetőleg behajthatónak vélnek. Ha eziránt köztük ós a pénzügyigazgatóság (Budapesten a központi díj- és illetékkiszabási hivatal) között megegyezés jön létre, az illetéket az egyezményi összeg számbavételével véglegesen kell kiszabni. Ha az örökösökkel méltányos egyezséget nem lehet kötni, az ilyen kétes követeléseket egyelőre figyelmen kívül kell hagyni s az örökösöknek a behajthatatlanság igazolására a hagyaték bejelentésétől számított két évnél nem hosszabb határidőt kell adni. (3) Ha az örökösök a behajthatatlanságot ez alatt az idő alatt sem igazolják, sem méltányos egyezség megkötésére nem hajlandók, a kiszabást az egész követelés számbavételével helyesbíteni kell. (4) Az örökösöknek ezatán is fennmarad az a joga, hogy a követelés behajthatatlanságának igazolása esetén az illeték megfelelő helyesbítését kérhessék, az illeték befizetésétől számított 5 éven belül. Egyezség kötése esetén az illeték utólagos helyesbítésének helye nincs.