Nemzetgyűlési irományok, 1920. III. kötet • 85-108., XX-XXII. sz.

Irományszámok - 1920-XXII. Törvényjavaslat több egyenesadóra és a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről

428 XXII. szám. Az 1919. vagy 1920. évi adóalapba így beszámított jövedelmet vagy jövedelemrészt annak az évnek jövedelméből, amelyben az tényleg befolyt, le kell vonni, illetőleg az adóalap megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. Az 1919. vagy 1920. évi jogerősen kivetett kereseti adónak helyesbíté­sére irányuló kérvényeket az 1921. év végóig lehet benyújtani. A kérvények felett első fokon a pónzügyigazgatóság (adófelügyelő) határoz, ennek végzése ellen a kézbesítést követő 15 nap ala^t a közigazgatási bizottság adóügyi bizottságához fellebbezéssel, ennek határozata ellen pedig a m. kir, közigaz­gatási bírósághoz panasszal lehet élni. A pénzügyminiszter méltánylást érdemlő esetekben ezt a határidőt meg­hosszabbíthatja, illetőleg az azután beadott kór vény eket érdemleges tárgyalás alapjául elfogadhatja. 86. §. Az 1916. évi XXXIV. t.-c. 5. §-a azzal egészíttetik ki, hogy az ipari vállalatokra nézve megállapított adókulcs alkalmazandó a magán vasutak kai szemben is. 87. §. Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy a nyilvános számadásra köte­lezett vállalatoknak a nem magyar közigazgatás alatt álló (megszállott) területen levő fiókintézetei, üzlettelepei, elárusító irodái, gyári raktárai, vagy ügynökségei útján, avagy más módon folytatott üzleteiből, továbbá az emlí­tett területen levő ingatlanaiból, értékpapírjaiból, vagy az említett területen kölcsönadott tőkekövetelésekből származó jövedelme tekintetében a megadóz­tatásra vonatkozó általános szabályoktól eltérő ós a vállalatokra nézve ked­vezőbb rendelkezéseket tehessen. 88. §. Az 1909. évi VIII. t.-cikk 30. §-a ós az 1912. évi LIII. t.-cikk 39. §-ának ezt módosító része helyébe a következő rendelkezések lépnek: Ha a vállalat vallomását az előírt határidőben nem adta be, a kivetés során megállapított adónak 20%-át, ha pedig a vallomás be nem adása esetében hozzá intézendő felhívásban a vallomás utólagos beadására kitűzött határidő alatt sem felelt meg, vagy a vallomásnak hivatalosan megjelölt hiányait a kitűzött határidő alatt nem pótolta, vagy az adó kivetéséhez szük­séges adatok beterjesztését megtagadta, illetőleg elmulasztotta, a megállapított adónak 50%-át fizeti pótlék fejében, melyet a pénzügy igazgatóság, (székes­fővárosi adófelügyelő) az adóval egyidejűleg állapít meg és a kivetési lajstromba is bevezet. Ha a vállalat a kivetésig igazolja, hogy vallomását vétlen mu­lasztás okából nem adhatta be, vagy a hozzá intézett felhívásnak ez okból nem felelhetett meg, a pótlék kivetése mellőzendő. Ha a kivetett adó a jogorvoslati eljárás során emelkedik vagy apad, avagy évközben megszűnik, ennek megfelelően a pótlók is helyesbítendő, illetőleg törlendő. Törlendő a pótlók akkor is, ha a jogorvoslati eljárás során igazoltatik hogy a mulasztás vétlen volt.

Next

/
Thumbnails
Contents