Nemzetgyűlési irományok, 1920. III. kötet • 85-108., XX-XXII. sz.

Irományszámok - 1920-XXII. Törvényjavaslat több egyenesadóra és a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről

XXII. szám. 405 javára nem vették kellően figyelembe, vagy, hogy valamely meg nem fellebbezett határozatban megállapított adóköteles jövedelem a fél valószínű jövedelménél kevesebb, az illető adózót beidézheti és az adót felemelheti. , 23. §. Az 1909. évi X. t.-cikk 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: A pénzügyigazgatóság (adófíelügyelő) vóghatározata ellen beadott. fellebbezés felett az adófelszólamlási bizottság határoz. 24. §. Az 1#09. évi X. t.-cikk 55. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek : Adófelszólamlási bizottságot kell alakítani minden vármegye székhelyén ós mir den törvényhatósági joggal felruházott városban. A pénzügyminiszternek joga van a mutatkozó szükséghez képest úgy a vármegyék, mint a törvényhatósági joggal felruházott városok területére több adófelszólamlási bizottságot is alakítani és azok kerületét és székhelyét meghatározni. Az adófelszólamlási bizottság három óv tartamára alakul. Az adófelszólamlási bizottság nyolc rendes ós hót póttagból áll. Ezek közül az elnököt a belügyminiszter nevezi ki. Három rendes és három póttagot a ' pénzügyminiszter nevez ki. Négy rendes és négy póttagot a törvényhatóság választ. Azokban a törvényhatóságokban, amelyeknek területén kereskedelmi és iparkamara szókhelye van, az adófelszólamlási bizottságba az illető törvényhatóság helyett egy rendes ós egy póttagot a pénzügyminiszter felhívására az illető kereskedelmi és iparkamarának kereskedelmi és ipari osztálya az 1868. évi VI. t.-c. 18. §-ához képest teljes ülésben a kereskedők és iparosok közül választ. Ahol ügyvédi kamara székhelye van, egy rendes ós egy póttagot a törvényhatóság helyett az ügyvédi kamara közgyűlése is választ. Az elnök helyettesét a rendes tagok közül a pénzügyminiszter jelöli ki. Kinevezhető, illetve megválasztható minden magyar állampolgár, aki polgári és politikai jogainak teljes élvezetében van és az illető felszólamlási bizottság kerületében lakik. A bizottság egybeállításánál különös figyelmet kell fordítani arra, hogy abban a különböző foglalkozások lehetőleg arányosan legyenek képviselve s a pénzügyminiszter a kinevezéseinél a mezőgazdasági érdekeltség képviseletéről megfelelően gondoskodni tartozik. A kinevezett tagok közül kettőnél több tényleg alkalmazott tisztviselő nem lehet. Az adófelszólamlási bizottság tagja csak az lehet, aki vagy jövedelemadó, vagy IV.- osztályú kereseti adó fizetésére kötelezett. Aki bizottsági taggá választatik vagy kineveztetik, e megbízatásnak teljesítését alapos ok nélkül nem tagadhatja meg, kivéve ha ily megbízatásban már részesült és azt az előző időszakban teljesítette is. A pénzügyminiszter az adófelszólamlási bizottság tagjait, illetőleg a belügyminiszter az elnököt a három évre szóló megbízatás alól időközben is felmentheti, ha az illetők a fennálló törvényes rendelkezések ellenére és a közérdek súlyos sérelmére járnak el. Az ily módon felmentett tag helyére