Nemzetgyűlési irományok, 1920. III. kötet • 85-108., XX-XXII. sz.

Irományszámok - 1920-XXII. Törvényjavaslat több egyenesadóra és a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről

XXII. szám. 395 adóévet megelőző évben eladta és ez az eladás a szerzéstől számítva két éven belül törtónt. Ha az adóköteles igazolja, hogy a vételárkülönbözetet részben az ingatlanra fordított beruházásai és kiadásai révén érte el, ezeknek igazolt összege a nyereség megállapítása során levonandó. 6. §. Az 1909. évi X. t.-cikk iL §-a helyébe lép: A jövedelemadó alapja az adóévet megelőző naptári évben elért tiszta jövedelem. Ha az adózó szabályszerű kereskedelmi vagy gazdasági könyveket vezet és üzlete, iparvállalata vagy gazdasága jövedelmét hitelesített nyereségveszteség számla bemutatásával bizonyítja, amennyiben a jövedelemforrás gazdasági (üzleti) éve a naptári évvel nem azonos, az adót az adóévet megelőző naptári évben lezárt gazdasági (üzleti) év eredménye alapján kell kivetni. Az egyes jövedelemforrásokból eredő jövedelem alatt a régie-költsógek levonása után mutatkozó jövedelmet kell érteni. A régie-költségeken kívül levonható terheket az egyes jövedelemforrások» ból származó és a régie-költségek levonása után mutatkozó jövedelmeknek együttes összegéből kell levonni. 7. §. Az 1909. évi X. t.-cikk 12. §-ának 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: A tényleg fizetett kamarai illetékek, illetékegyenórték és kárbiztosítási díjak, továbbá az üzemet (üzletet) terhelő állami ós községi (városi) közvetett adók, illetékek és vámok, végül azok a járulékok és összes költségek, amelyek a fennálló törvények értelmében a gazdasági, ipari ós egyéb alkalmazottak (cselédek) után fizetendők. Továbbá az adóévet megelőző évben tényleg fizetett állami egyenes adók — kivéve a jövedelemadót, vagyonadót, fegyver- és vadászati adót és a hadmentességi díjat — és az ezek után járó törvényhatósági és községi adók, továbbá a vízszabályozási járulékok és a hadsegélyezési célokra igazoltan adott adományok az egyes jövedelemforrásokból származó jövedelmeknek együttes összegéből levonandók akkor, ha az adóköteles legkésőbb a pénzügyigazgatóság (adófelügyelő) felhívásában kitűzött határidő alatt számszerű vallomást ad, amelyben az egyes forrásokból eredő jövedelmét egyenként tünteti ki. A tartozatlanul fizetett, valamint az adómentes szolgálati illetményekre eső állami egyenes adók és az ezek után járó törvényhatósági és községi adók azonban a jövedelemből nem vonhatók le. Az előző bekezdés szerint levonható közterhek összegét — különbeni jogvesztés terhe alatt — tartozik az adóköteles a pénzügyi hatóság kívánságára akár a községi elöljáróság (állami pénztár) bizonyítványával, akár az adóívvel legkésőbb az elsőfokú kivetés megtörténtéig a pénzügyi hatóságnál igazolni. Ha közös jövedelemből többen részesednek (1909. évi X. t.-cikk 2. §-a), a jelen szakasz szerint levonható közterheket a részesedós arányában megosztva kell levonni. Ha a jelen szakasz szerint adólevonásnak helye van, úgy a jövedelemadóévet megelőző második esztendőre járó hadinyereségadó, amely az 1916. 50*