Nemzetgyűlési irományok, 1920. III. kötet • 85-108., XX-XXII. sz.

Irományszámok - 1920-XXI. Törvényjavaslat a kir. ítélőbírák és a kir. ügyészek státusáról

390 XX . szám. 22. §. A jelen törvény életbelépésekor a már kinevezett ítélőbírákat és ügyészeket a következőképen kell a fizetési csoportokba sorozni: az ítélőtáblai bírói címmel és jelleggel felruházott járásbírák, törvényszéki bírák és telekkönyvi betétszerkesztő bírák, továbbá a központi telekkönyvi hivatal főnöke, a kúriai bírói címmel és jelleggel fel nem ruházott törvényszéki elnökök, a főügyészi helyettesi címmel ós jelleggel felruházott ügyészek és a budapesti ügyészség élén álló főügyészi helyettes a második fizetési csoportba kerülnek ; a kúriai bírói címmel és jelleggel felruházott ítélőtáblai bírák és törvényszéki elnökök, valamint a budapesti központi járásbíróság vezetője a harmadik fizetési csoportba kerülnek. A Budapesten elhelyezett három törvényszék elnöke, az állami zárlati bíróság elnöke és a budapesti főügyész egyelőre a harmadik ; a budapesti ítélőtábla elnöke és a koronaügyész pedig egyelőre a negyedik fizetési csoportba jut, azonban indokolt esetben a 4. §-ban megállapított fizetési csoportba nevezhető ki. A többi ítólőbírót és ügyészt abba a fizetési csoportba kell sorozni, amelybe állása a 4. §. szerint tartozik. 23. §. A jelen törvény életbelépésekor már kinevezett ítélőbírák és ügyészek fizetésének és a magasabb fizetési fokozatba való előlópósre igényt adó szolgálati idejének egyénenkinti megállapításánál — a korábbi jogszabályok szerint a magasabb összegű személyi pótlók szempontjából beszámítható — azt a szolgálati időt kell alapul venni, amelyet az illető ítélőbíró vagy ügyész abban a fizetési osztályban töltött, amelybe a jelen törvény életbeléptekor tartozott. A VIII. fizetési osztályban töltött időhöz hozzá kell számítani azt az időt is, amelyet az ítélőbíró vagy az ügyész albírói, aiügyószi, vagy igazságügyminiszteri fogalmazói vagy más a VIII. fizetési osztályba tartozó állásban töltött. A VII. fizetési osztályba sorozott ítélőbírákat és ügyészeket úgy kell tekinteni, mint ha akkor jutottak volna a jelen törvény első fizetési csoportjának negyedik fokozatába, amikor a VII. fizetési osztályba tartozott állásra első izben kineveztettek. 24. §. A 23. §-ban említett szolgálati időből kilenc évnél többet sem a fizetés, sem a magasabb fizetési fokozatba való előlépésre igényt adó szolgálati idő megállapításánál nem lehet figyelembe venni. Azokat az ítélőbírákat és ügyészeket, akiknek a 23. §-ban említett beszámítható szolgálati ideje kilenc évnél hosszabb, a további magasabb fizetési fokozatba való előlópósre igényt adó szolgálati idő megállapításánál úgy kell tekinteni, mintha 1920. évi július hó l-jén töltötték volna be kilenc évi beszámítható szolgálati idejüket. Azoknál az itélőbíráknál és ügyészeknél, akik a jelen törvény életbeléptekor jogerős fegyelmi ítélet hatálya alatt állanak, a fegyelmi ítélet joghatályát a korábbi jogszabályok megfelelő alkalmazásával kell elbírálni.