Nemzetgyűlési irományok, 1920. III. kötet • 85-108., XX-XXII. sz.
Irományszámok - 1920-108. Az igazságügyi bizottság jelentése "a kir. ítélőbírák és a kir. ügyészek illetményeiről" szóló 86. számú törvényjavaslat tárgyában
108. szám. 371 5. A 14. §. első bekezdésében »összege« szó kimarad, s helyette a következő mondat kerül »valamint a hivatalos kiküldetéseknél (szolgálati utazásoknál) felszámítható illetmények.« 6. A 16. §. első bekezdését a következő stiláris módosítással fogadta el a bizottság »Az ítélobíráknak ós az ügyészeknek fizetésükön és lakpénzükön felül a 2. §. 3. pontja szerint járó pótlókok,...« A második bekezdés kimarad. 7. A 17. §. első bekezdése után a következő két új bekezdést fogadta el a bizottság »A Budapesten működő ítélőbírák és ügyészek évi 2.000 K fővárosi helyi pótlékot kapnak.« »Az első folyamodású kir. ügyészségnél ténylegesen működő ügyészek ós főügyészi helyettesi címmel és jelleggel felruházott ügyészek, valamint a vizsgálóbírák évi 2.000 K működési pótlékot kapnak.« Az utolsó bekezdésben kimaradnak »valamint a vizsgálóbírói pótlókot« szavak. 8. A 18. §. második bekezdésében »felhatalmaztatik, hogy« szavak kimaradnak s az utolsó sorban »rendszeresítse« szó helyett »rendszeresíti« szó kerül. Az igazságügyi bizottság által elfogadott ezen módosításokhoz a pénzügyi bizottság is hozzájárult, csak a 17. §. szövegezéséből hagyta ki a következő mondatot: »A Budapesten működő ítélőbírák és ügyészek évi 2.000 K fővárosi helyipótlékot kapnak.« Az igazságügyi bizottság a javaslatot a pénzügyi bizottság fenti határozatából kifolyólag újból tárgyalás alá vette s ahhoz a maga részéről is hozzájárult. Tette ezt azért, mert számolt az ország súlyos anyagi helyzetével, továbbá figyelemmel volt arra, hogy a nehéz megélhetési viszonyok most egyformán sújtják úgy a fővárosban, mint a vidéken élőket —méltánytalan lenne tehát e pótlékot csupán a fővárosban működők részére megadni, viszont az egész kar számára a pótlék megadása pénzügyi szempontból kivihető nem volt. A bizottság tudja, hogy e javaslattal nem oldotta meg teljesen a nyomorral hősiesen küzdő, hazafias bírák és ügyészek megélhetésének súlyos kérdését, mégis lényeges könnyítéseket vélt elérni anyagi helyzetükön fenti módosításokkal — jelen helyzetükkel szemben, — sa külön státus intézményes kiépítésével erkölcsi tekintetben honorálta az ország ezen kiváló testületét. A bizottság kéri a t. Nemzetgyűlést, hogy a törvényjavaslatot az igazságügyi és a pénzügyi bizottságok módosítását feltüntető mellékelt szövegezésben általánosságban és részleteiben is elfogadni méltóztassék. Kelt Budapesten az igazságügyi bizottságnak 1920. évi augusztus hó 3-án tartott üléséből. Hencz Károly s. k., Wagner Károly s. Ä., az igazságügyi bizottság elnöke, az igazságai bizottság előadója, 47*
