Nemzetgyűlési irományok, 1920. III. kötet • 85-108., XX-XXII. sz.
Irományszámok - 1920-102. A nemzetgyűlés mentelmi bizottságának jelentése Drozdy Győző nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében
102. szám. 347 mentsem és eljöhessek onnan. Ha azonban újra le kellenemennem birtokomra és megtelelő tőke nem állana rendelkezésemre, ha nyomom vész, szíveskedjenek majd utánam kutattatni az orgoványi erdőben, ahol valószinüleg megtalálják majd holttestemet.« Tisztelt Nemzetgyűlés! A mentelmi bizottság az érdekelt nemzetgyűlési képviselő meghallgatása mellett az ügyet a házszabályok 188. §-a értelmében tárgyalás alá vette és az alul megjelölt napon határozatilag azon véleményének adott kifejezést, hogy ezen esetből kifolyólag a mentelmi -jognak megsértése nem forog fenn. A mentelmi jogsértésnek tényálladékához hozzátartozik, hogy a nemzetgyűlési képviselő, mint az állami souverain akaratelhatározásnak közvetlen részese, törvényhozói működéseiben (törvényhozói működése miatt) korlátozva, illetve akadályozva legyen. A panaszló képviselő által előadottakban ez a tényállás nem található. Sőt beszédében maga elismeri, hogy »gazdálkodás céljából« és nem hivatásának gyakorlásából járt Páhi községben és a mentelmi bizottsági ülésen a hozzáintézett azon kérdésre, hogy a panaszolt cselekmény miatt mennyiben volt képviselői hivatásában gátolva, kijelentette, hogy ily körülmény nem állott fenn. Tisztelt Nemzetgyűlés! A mentelmi bizottság ez alapon és figyelemmel arra, hogy a mentelmi jog által nyújtott különös jogi helyzetet pem lehet a jogegyenlőség elvével összeütközésben álló privilégiumnak tekinteni, mert abban kizárólagosan a törvényhozási funkciót természete szerint megillető különös biztosítás és nem egyúttal a képviselőt, mint magánszemélyt is különösen védelmező szempont nyilvánul meg, a mentelmi jog megsértését nem látta fennforogni Kelt Budapesten, a mentelmi bizottságnak 1920. évi június hó 23-án tartott ülésében. Ereky Károly s. h., Szilárd Béla s. h., a mentelmi hisottsdg elnöke, a mentelmi lieottsdg előadója. 44*
