Nemzetgyűlési irományok, 1920. III. kötet • 85-108., XX-XXII. sz.
Irományszámok - 1920-100. Indítvány a magyarországi zsidókérdés intézményes sürgős megoldása tárgyában
100. szám. 339 vezendők, A zsidók tulajdonában lévő kabarék, dalszínházak, orfeumok erkölcsrendészeti szempontból a legszigorúbban ellenőrzendők. Színtársulatok élén zsidó igazgatók nem állhatnak. A mczgószinházak államosítandók. 5. Állami építkezések, szállítások s egyéb munkálatok kizárólag keresztény vállalkozók, kisiparosok, szövetkezetek stb. által bonyolítandók le. Gyári részvények 60%-a állami támogatással, az ott dolgozó munkások és más keresztények kezére juttatandó. Ipari nyersanyagok elsősorban keresztény kisiparosok és gyárak részére utalandók ki. Hatósági árúk szétosztásával keresztény kereskedők és szövetkezetek bizandók meg. Haladéktalanul átkutatandók az összes raktárak, pincehelyiségek stb. s az ott nagy mennyiségben felhalmozott nyersanyagok, iparcikkek lefoglalandók. Iparműhelyekben, kereskedésekben, üzemekben kötelező a szabályszerű könyvvezetés. Iparműhelyt csak szabályszerűen képzett iparos nyithat. Zsidó személyes szolgálatára keresztény cselédet (szolga, szakács, kocsis, inas stb.) nem alkalmazhat. 6. Újságok (hírlapok), folyóiratok három legelső felelős szellemi irányítója felelős szerkesztője, főszerkesztője, lapvezére, főmukatársa) zsidó és szabadkőműves nem lehet. Valamennyi újságíró tartozik esküt tenni arra, hogy minden írásával a magyar nemzeti állameszmét szolgálja, Magyarország területi épségének visszaszerzésén és megtartásán fáradozik, ápolja a magyar nép fiainak összetartását, a keresztény erkölcsiséget, a magyar nemzet külföld előtti jő hírnevét és ezek ellen soha még gondolatban sem vétkezik. Héber nyelvű újság és röpirat Magyarországon nem jelenhet meg és nem terjeszthető. Héber betűs címtáblák, cégtáblák és más felírások haladéktalanul eltávolítandók. 7. Az összes állami engedélyek (dohányárusítás, bélyegárusítás, italmérés, szeszfőzés stb.) revizió alá veendők. Igénylők elsősorban csak rászoruló keresztény hadirokkantak, hadiözvegyek, hadiárvák, állami nyugdíjasok, közalkalmazottak özvegyei s olyan keresztény árúsok lehetnek, akik ilyen engedéllyel már a múltban is rendelkeztek. 8. Magyarországon zsidó és szabadkőműves nem lehet miniszter, államtitkár, állami hivatal vezetője, osztályvezető, vagy Magyarország külképviseletének alkalmazottja. Nem lehet továbbá bíró, közjegyző, katonatiszt, közbiztonsági alkalmazott és községi, városi, járási vagy vármegyei előljáró. Zsidó Magyarországon politikai jogot nem gyakorolhat. 9. Minden nemzetközi alapon álló nem keresztény politikai, vagy társadalmi szervezet és párt, valamint-minden szabadkőműves alakulat azonnal feloszlatandó, s ilyenek alakítására a jövőben engedély nem adható. 10. Mindazok, akik a magyarországi kommunizmus felidézésében s ezáltal hazánk tönkretételében vétkesek, mindazok, akik a magyar állameszme, a magyar nemzeti egység és területi integritás ellen akár szóval, akár írásban, nyíltan, vagy burkoltan, belterületen avagy külföldön izgatnak, vagy lázítanak, akik megszállott területen ellenségeinkkel cimborálnak, s nekik Magyarország rovására bárminemű szolgálatot tesznek, s végül azok, akik a bolsevizmus érdekében bármi módon agitálnak, vagy akik magyar polgárt nemzeti és keresztény érzéséért gúnyolnak, fenyegetnek, vagy bántalmaznak, kézrekerítésük, vagy rajtaérés esetén statáriális úton halállal büntetendők. Budapest, 1920. évi július hó 28-án. Beadja: Budaváry László s. k., nemzetgyűlési képviselő. 43*
