Nemzetgyűlési irományok, 1920. III. kötet • 85-108., XX-XXII. sz.

Irományszámok - 1920-85. Törvényjavaslat a vagyonátruházási illetékekről

6 85. szám. 3. Belföldön lévő ingóságoknak kell tekinteni különösen a magyar államban engedélyezett kiváltságokat, szabadalmakat ós jogokat, a belföldi ingatlanokon bekebelezéssel biztosított követeléseket, a belföldön folytatott vállalatokból való részesedéseket, amennyiben ez a részesedés nem a következő bekezdésben megnevezett értékpapírok valamelyikének a birtokához fűződik. Érc- és papírpénzre, bankjegyekre ós hasonló értékpapírokra, bányarészekre (kuxák), továbbá rendeletre szóló papírokra (váltók, utalványok stb.) a megőrzés helye, ingatlanokon nem biztosított követelésekre az adós lakóhelye az irányadó. H. §. Kölcsönösség és visszatorlás. (i) Ha az örökösök igazolják, hogy abban az államban, amelynek az örökhagyó polgára volt, magyar állampolgárok ott lévő ingó hagyatéka után hasonló öröklési adót vagy illetéket nem kell fizetni, az ingó vagyon itt sem vonható illeték alá. (2) Az ismételt illetékezés elkerülése, a kölcsönösség megóvása és a visszatorlás gyakorlása céljából a pénzügyminiszter a külföldi állampolgárok után maradt hagyatékok illetékezésére nézve rendelettel eltérően is intézkedhet. Különösen joga van a pénzügyminiszternek arra, hogy a magyar állam területétől elszakított területeken élő magyar állampolgároknak és volt magyar állampolgároknak a jelen törvény hatálya alá eső területeken maradt ingó vagyonára nézve rendelettel vagy egyezményekkel az általános szabályoktól eltérően rendelkezhessen s ezekben az esetekben az ingó vagyonra nézve teljes illetékmentességet is biztosíthasson. (3) Amennyiben ilyen rendelkezések alapján a hagyatékhoz tartozó valamely vagyon az öröklési illeték alól felmentetnék, az illeték kulcsának megállapítása szempontjából az ilyen vagyon értékét is számba kell venni. 12. §. Külföldiek szerződései és külföldön kötött szerződések. (1) A belföldön kötött vagyonátruházási szerződések illetékkötelezettségére nézve mellékes az a körülmény, hogy a szerződő felek magyar állampolgárok vagy külföldiek, (2) A külföldön kiállított okirat alapján létrejött vagyonátruházás után — tekintet nélkül arra, hogy a résztvevők magyar állampolgárok vagy külföldiek — amennyiben a vagyonátruházás csak okirat kiállítása esetén esnék illeték alá, — vagyonátruházási illetéket csak akkor lehet követelni, ha az okirat jogi hatálya a belföldre is kiteljed. (3) Az okirat jogi hatályának a belföldre való kiterjedése alatt kell különösen érteni, ha az ajándékozott vagy átruházott dolgot a belföldön adják át, vagy ha az okirat alapján a belföldön más jogcselekmény történik, vagy ha az okiratot, annak másolatát vagy fordítását belföldön az abban foglalt jogügylettel kapcsolatban hivatalos célra használják, vagy bármely belföldi bíróság vagy hatóság előtt a benne foglalt vagyonátruházási ügylettel kapcsolatban be- vagy felmutatják,