Nemzetgyűlési irományok, 1920. III. kötet • 85-108., XX-XXII. sz.

Irományszámok - 1920-85. Törvényjavaslat a vagyonátruházási illetékekről

66. szám. 119 a javaslat az ajándékozási ügyleteknek öröklési illeték alá vonására vonatkozó rendelkezéseket lén végesen módosítani szándékozik és az új szabályokkal ez a bekezdés ellentétben állana. A kiszabott illeték jogosságát ós helyességét csak a határidőhöz kötött fellebbezéssel lehet megtámadni. Vannak azonban olyan körülmények, amelyek a jogorvoslati határidő eltelte után merülhetnek fel, de olyan természetűek, hogy a kincstárnak az illeték megtartásához való jogát megszüntetik. Ilyen okok pl. ha az örököstől az örökölt vagyont vagy annak egy részét az örökhagyó olyan adósságai fejében veszik el, amelyről, az örökség megnyílta idejében tudomásuk nem volt, vagy ha az ajándékozó az ajándékot visszavonja, vagy végül, ha az ügylet, amely után az illetéket kiszabták, eredetieg érvénytelennek bizonyul. Gondoskodni kellett tehát, bogy ilyenkor a felek a később bekövetkezett körülmény alapján a jogorvoslati határidő eltelte után is kérhessék a be nem fizetett illeték törlését vagy helyesbítését, vagy a már befizetett illeték visszatérítését. Ezeket a rendelkezéseket vette át a javaslat az 1918. évi XI. törvény 79. §-ából; mindössze azzal a módosítással, hogy az ingó vagyon átruházására vonatkozó rendelkezés ebből a javaslatból kimaradt, mivel ez a törvény az ingó vagyonátruházást nem is vonja illeték alá. Uj rendelkezés azonban ennek a szakasznak a 4. pontja. Azáltal ugyanis, hogy a javaslat 33. §-a a visszatérő szolgáltatás, valamint a haszonélvezeti szolgalom értékelésénél az élvező életkorát kívánja figyelembe vétetni, a fiatalabb özvegyekre súlyosabb illetékterhet hárít. Kimondja továbbá a 33. §. 4. pontja, hogy az özvegységet is életfogytig tartónak kell tekinteni. Ezeknek a szabályoknak merev alkalmazása azonban nagyon méltánytalan lehet akkor, ha az Özvegy újból férjhez megy ós emiatt az özvegyi haszonélvezet még életében megszűnik. A javaslat tehát rendelkezik arról, hogy ilyen esetben az illetéket a valóságos haszonélvezet értékéhez képest helyesbíteni kell. Az állag örökös terhére kiszabandó illetékre az özvegyi haszonélvezet illetéke befolyással nem lévén, ebben az irányban semmiféle rendelkezésre sincs szükség. II. RÉSZ. A vagyonátruházási illetékek mértékét megállapító különös szabályok. I. CÍM. Az Öröklési illeték. I. FEJEZET. Az öröklési illeték tárgya. Az öröklési illeték célja a haláleset folytán beállott gazdagodásnak illeték alá vonása. Annak a kérdésnek bírálata, hogy jogos-e és mennyiben ennek a gazdagodásnak adó vagy illeték alá vonása, teljesen felesleges, mert ez az adóteher eddig is megvolt, és ha meg nem lett volna is, az állam mai nehéz helyzetében feltétlenül be kellene hozni. Abból azonban, hogy az örök-