Nemzetgyűlési irományok, 1920. II. kötet • 62-84., XV-XIX. sz.

Irományszámok - 1920-71. Törvényjavaslat több egyenesadóra és a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről

74 71. szám. lenül megelőző évben vettetik ki, szintén levonható. Ha a megállapítás még nem jogerős, az elsőfokon kivetett adót kell levonni, annak jogerős megállapítása után pedig a helyesbítést a pénzügyi hatóság hivatalból köteles foganatosítani. 8. §. Az 1909. évi X. t.-cikk 12. §-ának 7. pontjához harmadik bekezdésül a következő rendelkezés lép: Levonható végül a kegyúri terhek és a kongnia-járulékok igazolt összege. ». §• Áz Í909. évi X. t.-cikk 12. §-ának végére utolsó bekezdésként a követ* kezŐ rendelkezés lép : A 7. és 8. pont alatt felsorolt kiadások levonásának csak akkor van helye, ha az adózó a bevallás benyújtására kitűzött vagy az igazolás folytán meghosszabbított határidőben, de legkésőbb a pénzügyigazgatóság (adófelügyelő) felhívása folytán kitűzött határidőben számszerű vallomást ad, amelyben ezeket a kiadásokat számszerűen felsorolja, io. .ft. Áz 1Ö09. évi X. t.-cikk 16. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: A saját kezelésben levő mező- és erdőgazdasági üzemekből és az ezekkel kapcsolatos jogokból eredő jövedelmet a saját gazdálkodás folytán valósággal elért tiszta nyereség alkotja. Ëz a tiszta nyereség nem lehet kisebb a hasonló birtokért Ugyanott vagy a környéken szokásos haszonbérösszeg éknél. A helyben vagy a környéken szokásos haszonbórösszegek megállapításánál a gazdasági egyesület vagy más hasonló gazdasági szaktestület előre kikérendő véleménye szolgál irányadóul. A mezőgazdasági mellékhaszonvételek (állattenyésztés, állathizlalás, tehenészet, vadászat, halászat, méhészet stb.) jövedelmei külön csak akkor vehetők számításba, ha az ilyen mellékhaszonvótelek a földbirtok belterjes gazdasági kihasználásának arányait túlhaladják. A mező- és erdőgazdaság bérbeadásának esetében a bórbeadó nyereségét a haszonbér, a részéről kikötött egyéb haszon, valamint a bérlő által netalán teljesítendő egyéb szolgáltatások értéke alkotja, levonva ezekből a bérbeadót kötelező és a törvény szerint levonható kiadásokat ós terheket. A tényleg elért tiszta nyereség alapján kell számítani a haszonbérlő jövedelmét is, melyhez a birtokkal együtt bórbevett lakásnak haszonérteké is hozzászámítandó, ellenben a bérösszeg és a bérbeadó részére, vagy ennek nevében teljesített bárminő szolgáltatás értéke abból levonandó. Hányadrószes bérlet esetében mindegyik fél jövedelmét a gazdálkodás folytán elért tiszta nyereségnek reá eső része alkotja. Az erdő faállományának eladása esetében az esedékes vételár teljes összegében nyers bevétel, amelyből azonban, ha az eladás nem tőáron törtónt, az 1909. évi X. t.-cikk 12. §-a értelmében a tőár mellett való eladás ese-