Nemzetgyűlési irományok, 1920. II. kötet • 62-84., XV-XIX. sz.

Irományszámok - 1920-62. Törvényjavaslat a fényűzési forgalmi adóról

6â. szám. 2â A cserét, amint már említettem, két szállításnak kell tekinteni, amikor is mindegyik tárgy szállítása külön-külön, mint a másikért fizetett vételár jön számításba. A fizetés helyett teljesített átadás (datio in solutum) a cserével egyenlő elbánásban részesül. A csekk vagy váltó, átadását még akkor is fizetésnek kell tekinteni, ha a csekk vagy váltó utólag nem is váltatik be. • A 9. §-hoz. Az adókulcsnak nagysága már az indokolás általános részében megokoltatott. A mindennapi életben sűrűn egymást követő kézi eladások a komplikált adókiszámítási műveleteket nem tűrnék el, épen ezért az idevágó rendelkezéseket a lehetőség szerint egyszerűsíteni kell. Ebből az okból és az aprópénz hiányából kiindulva kell úgy rendelkeznünk, hogy az adót, ha a teljes koronákra kikerekített vételár tízzel maradók nélkül nem osztható, a hozzá legközelebb eső magasabb, de tízzel maradók nélkül osztható számra kikerekített összeg után számítjuk. Ha nem rendelnők el, hogy a külön számlázott csomagolás költségeit mindenkor a vételárhoz kell számítani, számtalan visszaélésnek nyitnánk teret. Viszont azonban az árú fuvarozásáért és biztosításáért külön számlázott összegeket, ha azokat a szállító önköltségben számította fel és ezáltal csak sajátköltségei téríttetnek' meg, az adóalap megállapításánál levonásba lehet hozni. A 10. §-hoz. Az adóalap megállapításánál, ha valamely szerződés fényűzési tárgyak mellett még nem fényűzési tárgyakra vonatkozólag is köttetett, a feleknek a vételár megosztása tekintetében történt megállapodásait mindenkor figyelembe kell venni. Előfordulhat azonban, hogy a felek az ellenszolgáltatást átalányösszegben állapítják meg, ígv pl. az 5. §. 34. pontja alatt említett pensiók. Ezeknél rendszerint az ételek és italok mellett az átalányösszegben a lakás ára is bennfoglaltatik. Ha ilyen esetekben az átalányösszeg felosztását pusztán a felek tetszésére bíznánk, úgy szabad utat nyitnánk a törvény kijátszására irányuló törekvéseknek. Éppen ezért ilyen esetekben a törvényjavaslat az egész átalányösszegnek adóalapul leendő felvételét rendeli el, de feljogosítja a pénzügyminisztert, hogy rendelettel szabályozhassa azokat a módozatokat, amelyek mellett az átalányösszegnek a mindenkori áralakuláshoz simuló felosztása megengedhető lesz. A 11. §~koä. Az adófizetési kötelezettség nem a közvetlen fogyasztót, hanem célszerűségi okokból azt terheli, aki a szállítást teljesítette. Egyetlen kivételt állapít meg a törvényjavaslat az árverésekre, amidőn a kincstári érdekek eredményesebb biztosítása okából ; az adófizetési kötelezettséget egyetemlegesen állapítja meg, úgy az árverésre megbízást adóval (az eddigi tulajdonossal), mint az árvereltetővel és az árverési vevővel szemben. Viszont azonban bírói