Nemzetgyűlési irományok, 1920. II. kötet • 62-84., XV-XIX. sz.

Irományszámok - 1920-73. A nemzetgyűlés igazságügyi bizottságának jelentése "az árdrágító visszaélésekről szóló 38. számú törvényjavaslat tárgyában

150 73. szám. tegye; részben pedig világosabban határozott meg egyes, a bünteteadoséget és büntetlenséget elválasztó kritériumokat, nehogy azok határozatlansága kételyt támasszon és épen a becsületesebb termelőket ós kereskedőket riassza vissza a fogyasztásnak is nagy kárára a gazdasági életben való tevékenykedéstől. A szorosan vett büntetőjogi intézkedéseket illetőleg nagyobb összhangot létesített a javaslat és a Btk. általános része között. Részletekben a következő módosításokat tette: Az 1. §. második pontja helyébe a következő új 2. pontot iktatta: »2. aki olyan közszükségleti cikkért, amelynek legmagasabb árát a hatóság meg nem szabta, oly árt vagy egyéb ellenszolgáltatást követel, köt ki vagy fogad el, amely — tekintettel az előállítási vagy termelési, illetőleg a beszerzési és egyéb költségekre, valamint az összes egyéb körülményekre, különösen a gazdasági élet viszonyaira is — a móltányos hasznot meghaladó nyereséget foglal magában (árúuzsora) ; « Ennek a módosításnak/célszerűségi oka az, hogy a régi 2. pontban kritériumként szereplő igazolt ár szabatos meghatározása — tekintettel az elképzelhető igen sokféle esetre — szinte lehetetlennek bizonyult. A meghatározó elemeknek a gyakorlati életben inkább- érzékelhető s az áralakulást láthatóan befolyásoló tényezőit kellett megfelelő felsorolással helyébe tenni. így a bíróság megnyugtatóbb alapot nyert a cselekmények megítélésére, valamint az érdekeltek is ama motívumok értékelésére, melyek alapján elhatározniuk kell, hogy egyes cikkekért mily árakat követeljenek, illetve fizessenek. A 3. pontból törölte a bizottság az első sor utolsó négy szavát s az utolsóelőtti sort, kivéve az <»el« igekötőt; törölte továbbá az utolsó sort, kivéve a zárjelben lévő és maradó szót. Az első törlés felesleges szavak kihagyását, az utóbbi törlések pedig azt jelentik, hogy a bizottság nem tartja olyan veszedelmes árdrágító visszaéléseknek a mezőgazdasági termények s a bor hamisítását, melyekre a kihagyott részben idézett törvények vonatkoznak, hogy azok ellen a régi büntetőjogi szabályozás magában is elég védelmet ne nyújtson. Megfontolás tárgya volt, hogy a láncolatos' kereskedés alkalmasabb és megnyugtatóbb meghatározása céljából nem volna-e jobb e helyett a kritérium helyett: »nem szükséges közbenső kereskedéssel drágítja stb.«, azt mondani : »nem indokolt (vagy nem szokásos) közbenső kereskedéssel drágítja. « Miután azonban a bizottság véleménye szerint minden indokolt vagy szokásos (t. i. normális viszonyok mellett) közbenső kereskedés szükségesnek vehető a gazdasági élet és nem a fizikai lehetőség szempontjából, az eredeti szöveg e részben változatlanul maradt. A 4. §. 3. ós 4. sorából kimaradtak a következő szavak : »vagy« és »vagy a minisztérium rendelkezése ellenére« és pedig részben stiláris okból, részben azért, mert feleslegesek ; a büntethetőség ugyanis úgyis csak akkor foroghat fenn, ha a forgalomból való visszatartása valamely árúcikknek rendeletileg tilos, mit a pont első sora máris kifejez. A 6, pontot törölte a bizottság, meit az a §. új utolsó bekezdésének beiktatása folytán tárgytalanná vált; ellenben szükségesnek tartotta helyébe a következő új 6. pontot iktatni: »6. aki forgalombahozatal céljára rendelt közszükségleti cikk eladását valakivel szemben megtagadja abból az okból, mert az vagy hozzátartozója őt vagy mást a jelen törvénybe ütköző cselekmény miatt a hatóságnál feljelentette.«