Nemzetgyűlési irományok, 1920. I. kötet • 1-61., I-XIV. sz.

Irományszámok - 1920-11. Törvényjavaslat az államháztartásnak 1920. év február, márczius és április hónapjaiban való viteléről

56 11. szám. vételára az államkincstárt illeti és a cukorgyárak csupán bérösszegben részesítendők, amelynek mérvét a folyó termelési időszak végén, a pénzügyminiszter előtérj esztésére a kormány állapítja meg. Jőváhagyatik a kormánynak az 1920. évi február 7-én kiadott 837. M. E. számú rendelete, amellyel úgy az 1920. évi cukorrépatermelés, mint az 1920/1921. termelési időszak alatti cukortermelés is szabaddá tétetett, utóbbi mindazonáltal azzal a korlátozással, hogy ha a cukorgyárak a cukorért oly árt követelnek, amely meghaladja azt az árt, amely a cukorért — a termelés összes körülményeinek figyelembevétele mellett — méltányosan követelhető, a pénzügyminiszter a cukor hatósági árát megállapíthatja. Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy az 1920/1921. termelési időszak alatt előállításra kerülő cukor árából, az államkincstár részére, a törvényhozás jóváhagyása mellett, részesedést biztosítson. «*' 20. §. A söradónak, az 1916 : XXII. t.-c. 6. §-ában megállapított tétele a termelt sörló minden ' hektoliterje és a száz fokú cukormérő minden foka (hektoliterfok extrakttartalom) után 6 K-ra emeltetik fel. A sörnek a vámvonalon át adóvisszatérítés mellett való kivitelére vonatkozó rendelkezések akként módosulnak, hogy mindazokban az esetekben, amelyekben a vámvonalon át kivitt sör után az 1916 : XXII. t.-c. 6. §-a értelmében hektoliterenkint 11 K kerül visszatérítésre, hektoliterenkint 60 K visszatérítés fog engedélyeztetni, azokban az esetekben pedig, amelyekben az adó visszatérítés az 1916 : XXII. t.-c. 6.* §-a értelmében 110 filléres adótétel alapulvétele mellett számíttatik ki, a kiszámítás alapjául 6 K fog szolgálni ós az utóbbi esetben az átlagos extrakttartalom kiszámításánál mutatkozó ós egy tizedrósz foknál kisebb törtrészek is figyelembe veendők. 21. §. Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy a belföldön forgalomba vagy felhasználásra kerülő összes ásványolajtermékek után — tekintet nélkül arra, hogy azok az 1882 : XVIII. t.-c. értelmében fogyasztási adó alá esnek-e vagy sem — az államkincstár részére, a törvényhozásnak való utólagos bejelentés kötelezettsége mellett, részesedést biztosítson. 22. §. A bortermelési adónak az 1918 : I. t.-c. 3. §-ában megállapított tétele 42 K-ra emeltetik fel. Ebből az adóból — a hivatkozott t.-c. 13. §-a idevonatkozó rendelkezésének megváltoztatásával — 30 K az államot, 6 K, beszedési és kezelési költség fejében a kezeléssel megbízott községet illeti, 6 K pedig a bortermelési adót nem kezelő községek javára szolgáltatandó be. A bortermelési adót nem kezelő községek javára beszolgáltatott s hektoliterenként 6 K-t tevő jutalék, a törvényhozás - által megállapítandó módon való felhasználás végett, a belügyminiszternek rendelkezésére bocsátandó.