Nemzetgyűlési irományok, 1920. I. kötet • 1-61., I-XIV. sz.

Irományszámok - 1920-XII. Törvényjavaslat a bányailletékekről

426 XII. szám. XII. szám. Törvényjavaslat a bányailletékekről. (A nemzetgyűlés által elfogadott szerkezet.) .!•§•• A még hatályban lévő ausztriai ált. bányatörvény szerint fizetendő mértékilleték minden 12.544 négyzetölet (45.1164 négyzetmétert) kitevő rendes bányamérték és minden 32.000 négyzetöl (115.0928 négyzetméter) területű külmérték után évenkint az eddigi nyolc (8) korona helyett hatvannégy (64) koronában, a kettős bányamérték után pedig ennek megfelelően az eddigi tizenhat (16) korona helyett százhuszonnyolc (128) koronában állapíttatik meg. A kisebb terjedelmű külmértékek, valamint a határközök után ennek a mértékilletéknek az adományozott külmérték, illetve határköz területéhez mért és az első bekezdésben megjelölt külmértéki, illetve a határköznél bányamértéki alapterület kiterjedéséhez viszonyított arányszerű része fizetendő, de a területi arányszerű kiszámításnál mutatkozó filléreket mindenkor koronára kell fölfelé kikerekíteni, s az egy külmérték után fizetendő évi bányailleték legkisebb összege tiz (10) koronában állapíttatik meg. A régi törvények, illetve az egyes bányamegyei alapszabályok szerint adományozott különleges bánya- és külmértékek után évente fizetendő illeték az eddigi nyolcszoros összegében állapíttatik meg, de a kiszámításnál mutatkozó fillérek itt is mindenütt koronára kikérekítendők. 2. §. Az 1885. évi XIV. t.-c. szerint minden zártkutatmány (szabadkutatás) után fizetendő évi felügyeleti illeték az eddigi (8) nyolc korona helyett hatvannégy (64) koronában állapíttatik meg. 3. §. A mértékilleték és a felügy életi illeték leszállításának helye nincsen.