Nemzetgyűlési irományok, 1920. I. kötet • 1-61., I-XIV. sz.

Irományszámok - 1920-X. Törvényjavaslat a miniszterek felelősségre vonása esetében követendő eljárásnak ideiglenes szabályozásáról

418 X. szám. Eljárását a bíróság egyebekben a bűnvádi és a polgári perrendtartás alapelveinek figyelembe vételével maga állapítja meg. 15. §. A bíróság a vádlott bűnösségének és a cselekmény súlyának figyelembe vételével belátása szerint a büntető törvényekben ismert bármely büntetést szabadon megállapíthat. Ezenfelül a bíróság a vádlottat az államkincstár javára belátása szerint megállapítandó összeg megfizetésében marasztalhatja, az alkotmány súlyos megsértése esetében pedig a vádlott ellen a hazaárúlók vagyoni felelősségéről szóló 1915 : XVIII. törvénycikkben megállapított jogkövetkezményt is kimondhatja. Az állam magánjogi igénye felől a bíróság maga határozhat. A bíróság ítélete végérvényes. 16. §. A jelen törvény rendelkezései irányadók a legfőbb állami számvevőszék elnökének felelősségre vonása esetében követendő elj árasra. Ugyanezen törvény rendelkezéseit továbbá alkalmazni kell arra is, aldt a nemzetgyűlés, mint a íelen törvény életbe lépte előtt — habár nem alkotmányos úton — alakult minisztérium tagját, vagy mint az 1919. évi március hó 21-ik napja előtt alakult úgynevezett népköztársaság elnökét vagy miniszterét az 1848 ; III. t.-c. 32. §-ában meghatározott valamely cselekmény vagy mulasztás miatt vád alá helyez. 17. §. A miniszterek vagy a legfőbb állami számvevőszók elnöke által nem hivatalos minőségükben elkövetett bűncselekmények felett a rendes büntetőbíróságok gyakorolják a bíráskodást. 18. .§. Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe. E törvény hatályának tartama alatt az 1848 : III. t.-c. 33., 34. és 36. §-a nem nyer alkalmazást.