Nemzetgyűlési irományok, 1920. I. kötet • 1-61., I-XIV. sz.

Irományszámok - 1920-V. Törvényjavaslat az államháztartásnak 1920. év február-június végéig való viteléről

404 V. szám. Annak megítélése szempontjából, hogy valamely szeszfőzde az 1899 : XX. t.-c. 31. §-a értelmében a főzőkészülék termelőképessége szerinti átalányozás alá esik-e, a jövőben is az szolgál irányadóul, hogy az általa használt főzőkészüléken 24 óránként fe]dolgozható cefremennyiség az 1899 : XX. t.-c. 36. §-ában megállapított mérvhez képest 16 hektolitert nem halad-e meg. Az 1899 : XX. t.-c. 84. §-a harmadik bekezdésének b) pontjában a töltési képesség tiz-, illetve hatszorosával meghatározott cefremennyiség helyett a töltési képesség húszszorosával vett cefremennyiség veendő számításba. Ha valamely központi szeszfőzde kerületében termelt oly nyersanyagra nézve, melynek feldolgozására az illető központi szeszfőzde létesült, az adóköteles műveletet más, mint az erre jogosított bárhol akár külön, akár más anyagokkal vegyesen eszközli, az minden esetben be nem jelentettnek tekintendő és az ekként elkövetett jövedéki kihágás az 1899 ; XX. t-c-nek a jelen §. által részben 'módosított 84. §-a első bekezdésében meghatározott büntetéssel büntetendő. 19, §. A sajtolt élesztő termelésétől járó adónak az 1908 : XXVIII. t.-c. 3. §-ában 5 .fillérben megállapított tétele 1 koronára emeltetik fel,* 20. §. Az 1899 : XVIII. t.-c. 1. §-a oda módosíttatik, hogy az annak 1. pontja alá eső cukor után járó fogyasztási adó, tekintet nélkül a cukor tisztaságára, az emberi élvezetre nem alkalmas szörpnek egyedüli kivételével, 100 kg. tiszta súly után 200 K-ban, az idézett t.-c. 1. §-ának 2. pontja alá eső cukor után járó fogyasztási adó pedig 100 kg. tiszta súly után 25 K-ban állapíttatik meg. A jelen törvény életbelépésével a cukoradó emeléséről szóló 1"917 : XVI. t.-c. hatályát veszti. Jóváhagy a tik a kormánynak az a rendelkezése, amellyel úgy az 1919/1920. termelési időszak alatti cukortermelést, mint 1919. évi október 1-étől kezdődő hatállyal a Cukor Központot is, állami kezelésbe vette ós úgy rendelkezett, hogy • az 1919. évben cukorgyártási célokra termelt cukorrépa, továbbá az 1919/1920. termelési időszak alatt előállításra kerülő cukor, úgyszintén az 1919/1920. évadbeli cukortermelésnél nyert melléktermékek is az államkincstár tulajdonát képezik. Az 1919/1920. termelési időszak alatt forgalomba hozott cukor vételára az államkincstárt illeti ós a cukorgyárak csupán bérösszegbea részesítendők, amelynek mérvét a folyó termelési időszak végén, a pénzügyminiszter előterjesztésére a kormány állapítja meg. Jóváhagyatik a kormánynak az 1920. évi február 7-én kiadott 837. M. E. számú rendelete, amellyel úgy az 1920. évi cukorrópatermelés, mint az 1920/1921. termelési időszak alatti cukortermelés is szabaddá tétetett, utóbbi mindazonáltal azzal a korlátozással, hogy ha a cukorgyárak a cukorért oly árt követelnek, amely meghaladja azt az árt, amely a cukorért — a termelés összes körülményeinek figyelembevétele mellett — méltányosan követelhető, a pénzügyminiszter a cukor hatósági árát megállapíthatja. Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy az 1920/1921. termelési időszak alatt előállításra kerülő cukor árából, az államkincstár részére, a törvényhozás jóváhagyása mellett, részesedést biztosítson.