Nemzetgyűlési irományok, 1920. I. kötet • 1-61., I-XIV. sz.

Irományszámok - 1920-IV. Törvényjavaslat az Osztrák-magyar bank által kibocsátott bankjegyek felülbélyegzése tárgyában a miniserium részéről tett rendelkezések jóváhagyásáról

IV. szám. 397 bekezdésében meghatározott valamely cselekményben felbujtóként vagy tettesként részes volna : 1., hamis vagy hamisított felülbélyegzéssel ellátott bankjegyet forgalomba hoz vagy hozat; 2. hamis vagy hamisított felülbélyegzéssel ellátott bankjegyet külföldről vagy Magyarországnak nem magyar közigazgatás alatt álló területéről forgalomba hozás céljából behoz, átvesz vagy megszerez. < 6- §• Aki valódi felülbélyegzésű gyanánt kapott hamis vagy hamisított felülbélyegzósű bankjegyet, hamisságát tudva, valódi gyanánt forgalomba hoz vagy hozat, vétséget követ el s a 4. §. 3. bekezdésében meghatározott büntetéssel büntetendő. A jelen törvényben meghatározott büntetendő cselekmények elkövetésére irányzott szövetség, ha ahhoz előkészületi cselekmény is járul, a jelen törvényben foglalt megkülönböztetések szerint büntettet vagy vétséget képez s a szerint, hogy mily büntetendő cselekményre irányul, az arra megállapított büntetési tételek alapján a kísérletre érvényes szabályok szerint büntetendő ; ha azonban a szövetséghez előkészületi cselekmény nem járul, a 4. §. 6. be--, kezdésében meghatározott s az ott megállapított büntetéssel büntetendő kihágás forog fenn. 8. §. A jelen törvényben meghatározott büntettek vagy vétségek elkövetői ellen a büntetésen felül a hivatalvesztés és politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése is alkalmazandó. 9. §. A jelen törvény alá eső, úgyszintén a jelen törvénnyel jóváhagyott, vagy a jelen törvény 1. §-a alapján kiadandó rendelet alá eső bűncselekmények esetében az elkobzásra az 1878 :V. t.-c. 61. §-ának rendelkezése irányadó; postai küldemények lefoglalása kihágás esetében is elrendelhető. A bíróság az elkobzást abban az esetben is elrendelheti, ha a tettesnek vagy részesnek tulajdonában álló bankjegykészlet, amelyre nézve a bűncselekményt elkövették, a bűncselekmény elkövetésének sem nem eszköze, sem nem eredménye. Ha a bankjegykészlet, amelyre nézve a bíróság az elkobzást kimondotta, természetben le nem foglalható vagy ha elkobzásnak azért nincs helye, mert a bankjegykészlet, amelyre nézye a bűncselekményt- elkövették, sem a tettesnek, sem a részesnek nem tulajdona, az elítélt az ily bankjegykészlet értékének megfelelő összeg megfizetésére kötelezhető. Az elkobzott bankjegykészlet egyharmada, illetve a jelen szakasz előbbi bekezdése esetében a bankjegykészlet értékének megfelelő összeg egyharmada jutalomként a feljelentőt (tettenórőt) illeti. Több igényjogosult között a jutalmat egyenlő arányban kell megosztani. A jutalom megállapítása felől a bíróság az ítéletben rendelkezik. Az ítélet eme rendelkezései ellen a kir. ügyészség és a feljelentő (tettenérő) fellebbezéssel élhet.