Nemzetgyűlési irományok, 1920. I. kötet • 1-61., I-XIV. sz.
Irományszámok - 1920-45. A közjogi bizottság jelentése "a ministerek felelősségrevonása esetében követendő eljárásnak ideiglenes szabályozásáról" szóló 25. számú törvényjavaslat tárgyában
45. szám. Ô7Ô 11. §. Az ítélőbíróság a kiválasztott tizenkét rendes tagból áll. (7. §. első bekezdése.) Az ítélőbíróság elnökét a korra nézve legidősebb tagjának vezetése alatt saját tagjai sorából titkos szavazással maga választja. A bíróság elé tartozó kérdések tárgyalásánál a rendes tagokon felül a kiválasztott póttagoknak is jelen kell lenniök. Valamelyik rendes tag akadályoztatása esetében helyébe a sorshúzás sorrendje szerint az ugyanazon csoportba tartozó egyik póttag lép. 12. §. '' : " A terhelt esetleges letartóztatásának kérdésében és egyéb előzetes bírói intézkedések' felől a bíróság megalakulásáig a nemzetgyűlés határoz. A letartóztatottat az ítélethozásig az államfoglyokat megillető elbánásban kell részesíteni. A határozatok foganatosítása végett a szükséges lépéseket a budapesti kir. büntető törvényszék mellett működő kir. ügyészség teszi meg. • . i3. §. . '• ;:4, ,v / ;/ •: A bíróság megalakulása után a bíróság elnöke megteszi a tárgyalás előkészítése végett szükséges intézkedéseket. A bíróság tagjai közül három tagú tanácsot alakít. A tanács a nemzetgyűlés vád alá helyező határozatának és a vádlóbiztos indítványainak alapul vételével egybegyűjti a tárgyalás előkészítéséhez szükséges adatokat és bizonyítékokat s e célból a bírósághoz és más hatóságokhoz megkereséseket intézhet; értesíti a vádlottat és a védőt, hogy az ügy iratait nála megtekinthetik. A vádlóbiztos, a vádlott és a védő a tanács által kitűzött határidő alatt a tárgyalás előkészítése keretében az adatok ós bizonyítékok kiegészítését vagy újabb adatok ós bizonyítókok beszerzését kérheti. E kérelem felől, valamint általában a tárgyalás kitűzése előtt esetleg felmerülő minden olyan kérdésben, amely előzetes bírói intézkedést tesz szükségessé, a tanács határoz. A tárgyalásra előkészített ügy iratait a tanács összefoglaló jelentés kíséretében a bíróság elnöke elé terjeszti. ! • r! ' i ' 14. §. • A bizonyítás felvétele nyilvános szóbeli tárgyaláson történik. A vád felől a bíróság a tárgyalás alapján titkos szavazással ítél. A bíróság a nyilvánosságot az egész tárgyalásra vagy annak egy részére nézve kizárhatja vagy korlátozhatja, amennyiben az állam biztonságának vagy a köz erkölcsiségnek érdekében elkerülhetetlenül szükséges. A vádlott távolléte az eljárást és az ítélethozatalt nem gátolja. A bűnösség megállapításához legalább nyolc szavazat szükséges. Egyébként a bíróság egyszerű szavazattöbbséggel határoz. Szavazategyenlőség esetében az válik határozattá, ami a vádlottra nézve kedvezőbb.
