Nemzetgyűlési irományok, 1920. I. kötet • 1-61., I-XIV. sz.

Irományszámok - 1920-2. Törvényjavaslat az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről

2. szám. 17 térium a külügyminiszterrel, a népjóléti és munkaügyi miniszterrel, továbbá az 1917 ; XI. törvénycikk értelmében tárca nélkül kinevezhető miniszterek létszámában a kisgazdák miniszterével, a közélelmezésügyi miniszterrel és a nemzeti kisebbségek miniszterével egészíttetik ki. A miniszterek ügykörét önként érthetőleg a törvényhozás fogja majd szabályozni, ideiglenesen azonban — addig is, míg ez a szabályozás megtörténhetik — a törvényjavaslat e miniszterek ügykörének részletes megállapítását a minisztériumra bízza. A hadügyek közösségének és a közös hadügyminisztériumnak megszűnése folytán az összes hadügyek a honvédelemügyi miniszter hatáskörébe mentek át. A javaslat ennek ellenére a hon védelemügyi miniszter elnevezést továbbra is fenntartani kívánja, mert ez a történelmi hagyományokkal is megszentelt elnevezés a magyar hadsereg honvédő feladatának is jobban felel meg. Az 1848 : III. törvénycikk 13. §-a azt rendelte, hogy az egyik magyar miniszter állandóan Ő Felsége személye mellett legyen. Minthogy ez a miniszteri állás a megváltozott viszonyok következtében célját vesztette, ezt az állást meg kell szüntetni. A 7. §-ho^: A főhatalom harmadik ága: a bírói hatalom már jelenleg is a törvény értelmében szervezett bíróságok kezében nyugszik. Erről e tény megállapításán felül a nemzetgyűlésnek ezúttal csak annyiban kell rendelkeznie, hogy a bíróságok, amelyek a bírói hatalmat az eddigi törvények értelmében »Ő Felsége, a király nevében« gyakorolták, ezentúl addig, míg a nemzetgyűlés a főhatalom gyakorlását véglegesen nem rendezi, a magyar állam nevében ítélkezzenek. A 8. §-ho0. A nemzeti védelem szervezetében a nemzeti hadsereg tényleges megalakulásával ós a vóderőszervezet eddigi tagozatainak feloszlásával bekövetkezett változások szükségessé teszik, hogy a nemzeti hadsereg felállítása és törvényes hivatása megállapíttassék. A nemzeti hadsereg e hivatásából következik, hogy feladatát az alkotmány értelmében kell gyakorolnia, ennélfogva esküt kell tennie a magyar alkotmányra. Önként érthető, hogy a nemzeti hadsereg szervezetére nézve egyelőre az eddigi véderőtörvóny rendelkezései lesznek irányadók, amig a véderőszervezet újólag nem fog szabály ózta tni. A 9. §-hoz. A nemzetgyűlésnek állást kell foglalnia az 1918. évi október hó 31-ike óta alakult forradalmi alakulások tényeivel szemben. A törvényjavaslat abból indul ki, hogy a nemzetgyűlés az alkotmányos elvek szempontjából nem ismerheti el érvényeseknek azon kormányok és egyéb szervek rendelkezéseit, amelyek az úgynevezett népköztársaság és az úgynevezett tanácsköztársaság elnevezése alatt nem alkotmányos úton, sőt egyenesen az alkotmányos jogrend megdöntése és felförgatása végett keletkezett forradalmi alakulások szervei voltak. Nemzetgyűlési irományok. 1920—1923. I. kötet. 3