Nemzetgyűlési irományok, 1920. I. kötet • 1-61., I-XIV. sz.

Irományszámok - 1920-27. A pénzügyi bizottság jelentése a magyar királyi kormánynak "az államháztartásnak 1920. évi február, március és április hónapjaiban való viteléről" szóló törvényjavaslatról

27. szám. 197 12. § Jóváhagyatik a kormánynak 1920. évi január hó 16-án 198, M. E. sz. alatt kiadott az a rendelete, amellyel a vasúti hadiadóról és a szállíbási okiratok (fuvarlevelek, felvételi elismer vények, rakj egyek) bélyegülefcékének felemeléséről szóló 1917 : VI. törvénycikknek a vasúti hadiadóról rendelkező I. fejezetét a törvényhozás további rendelkezésóig érvényben tartotta. 13. §. Az 1909 : XI. t.-c. 20. §-ának utolsó bekezdése a következőleg módosul: A közigazgatási bírósághoz intézett panasznak nincs halasztó hatálya. A panaszszai megtámadott kivetés mérve szerint kell az adöt beszedni és behajtani mindaddig, amíg a közigazgatási bíróság a panasz felett érdemlegesen nem határoz, ha pedig a közigazgatási bíróság az alsófokú bíróságot újabb határozat hozatalára utasítja, mindaddig, amíg az újabb- elsőfokú határozat nincs meghozva. A pénzügyminiszterhez intézett felebbezés csakis abban az esetben akasztja meg a határozatnak foganatosítását, ha uzt a közadók kezeléséről szóló törvény kimondja. 14. §. Az 1898 : XXI. t.-c. 2. §-ának az a rendelkezése, amely szerint az országos betegápolási pótadó az ugyanabban a szakaszban említett egyenes államadók 3°/o-át meg nem haladhatja, az 1920. naptári évre hatályon kívül helyeztetik ós az 1920.. naptári évben kivetendő országos betegápolási pótadó kulcsa 20°/o*ban állapíttatik meg. 15. §. Az 1915 : XV. t.-c. 6. §-ának második bekezdése akként módosul, hogy a pénzügyminiszternek a szesz eladási módjára és a kincstárnak a szesz eladási árában való részesedésére vonatkozó rendelkezései mindaddig hatályban maradnak, míg azokat a pénzügyminiszter hatályon kívül nem helyezi, 16. §. A főzőkészülék napi termelőképessége szerinti átalányozás mérve 1920. június 1-étől kezdődőleg az 1899 : XX. t.-c. 36. §-ának 1. pontjában meghatározott főzőkészüléknél az üst literekben vett töltési képességének tizenkétszeres mennyiségével, a 2. pontjában meghatározott főzőkészüléknél az üst literekben vett töltési képességének tizenhatszoros mennyiségével, végül a 3. pontjában meghatározott főzőkészüléknél az üst literekben vett töltési képességének húszszoros mennyiségével állapíttatik meg. Annak megítélése szempontjából, hogy valamely szeszfőzde az 1899: XX. t.-c. 31. §-a értelmében a főzőkészülék termelőképessége szerinti átalányozás