Nemzetgyűlési irományok, 1920. I. kötet • 1-61., I-XIV. sz.

Irományszámok - 1920-27. A pénzügyi bizottság jelentése a magyar királyi kormánynak "az államháztartásnak 1920. évi február, március és április hónapjaiban való viteléről" szóló törvényjavaslatról

27. szám. 191 Ugyanezen indokból mellőzte a pénzügyminister által a törvényjavas­latban az árú kivitele alkalmával szedhető kiviteli illetékek tárgyában fel­venni kért új szakaszt, mely a pénzügyi bizottság véleménye szerint ugyan­csak nem tartozik a felhatalmazási javaslat keretébe. A pénzügyminister a bizottság felfogását magáévá téve, kilátásba helyezte, hogy e tárgyban is a legközelebbi időben egy külön törvényjavaslatot fog a Nemzetgyűlés elé ter­jeszteni. A pénzügyi bizottság a jelen időpontot nem tartja alkalmasnak arra, hogy az ország pénzügyi helyzetének rendezése ügyében bizonyos határozottan körvonalazott irányelveket állíthasson fel. A jelen pillanatban, amikor az ország határai még bizonytalanok, mikor nem tudjuk pontosan azt, hogy a végleges békeszerződés minő kötelezett­ségeket fog reánk róni, akkor, amikor a világ pénzpiacának helyzete is állandó hullámzásoknak van még kitéve, bárminő programmtervezet felállítása akadémikus jelentőséggel birhatna csak. A kormányjelentéshez csatolt első melléklet szinte drámai erővel állítja elénk azt a lavinaszerű rohanást, melyet az ország a katonai frontok erőszakos szét­züllesztése óta a Károlyi-kormányzat, a bolsevizmus, végre a román meg­szállás kálváriáján keresztül megtett. A borzalmas eredményről a pénzügyi bizottság szövegezésében elfogadásra ajánlott törvényjavaslat 2. és 3. §-aiban szereplő számok adnak elijesztő tanúbizonyságot, melyek szerint a m agyar.államnak 1920. február —június hónap­jaiban várható 1.949,742.511 kor. bevételeivel 4.748,692.482 kor. kiadás áll szemben, vagyis a magyar állam ötliónapos költségvetési előirányzata 2.798,949.971 kor. deficitet mutat, e mellett a fentjelzett kiadású tétel az állam várható összes kötelezettségeit még nem meríti ki. A pénzügyi bizottságot nem a bosszúérzet, hanem a magyar nemzet akaratát kifejezésre juttató nemzetgyűléssel szemben fennálló kötelességérzete késztette akkor, amikor a romlás okozójával szemben felelősségrevonás cél­jából határozatilag utasította a m. kir. külügy mini s tért, hogy részletes kimu­tatást terjesszen elő arra vonatkozólag, mennyi és mily .értékű volt az a hadianyag, mely a katonai frontok erőszakos szótbontása következtében el­veszett, utasította továbbá a m. kir. kormányt, terjesszen elő részletes kimu­tatásokat a Károlyi-kormány 1918. évi november hó 1-től kezdődő mindazon kormányzati ténykedéseire nézve, melyek nem nyugodtak törvényes jogsza­bályokon. Végezetül a pénzügyi bizottság az előterjesztett költségvetési elő­irányzat számadatai által a legnagyobb~ mértékben indokolt takarékossági szempontok által ösztönözve kimondotta, hogy az 1918. évi november hó 1-je előtti állapot alapján eszközlendő státusrendezés keresztülviteléig, amennyiben a közrend és közbiztonság érdekei nem teszik elkerülhetetlen szükségessé, új állások nem rendszeresíthetők, kinevezések nem eszközölhetők. A pénzügyi bizottság teljes mértékben átérzi a hazafiúi áldozatkészség nagyságát, mellyel a jelenlegi kormány a Károlyi - aera és azt követő kommunista garázdálkodás gyászos öröksége által eredményes tevékenységé­ben nagymórtékben megnehezítve kezébe vette a porba sújtott ország reorga­nizációjának nehéz és felelősségteljes feladatát. A felhatalmazási javaslat megszavazását az ország mai állapotában nem tekinti a politikai bizalom kérdésével összekapcsolhatónak, bár a bizottság tag­jainak túlnyomó része a politikai bizalomból folyólag is kész a kormánynak a kormányzat további viteléhez szükséges felhatalmazást megadni.

Next

/
Thumbnails
Contents