Nemzetgyűlési irományok, 1920. I. kötet • 1-61., I-XIV. sz.
Irományszámok - 1920-27. A pénzügyi bizottság jelentése a magyar királyi kormánynak "az államháztartásnak 1920. évi február, március és április hónapjaiban való viteléről" szóló törvényjavaslatról
186 27. szám. kedéseihez, melyek a nemzetgyűlés együttléte esetén csak az ő hozzájárulásával lehettek volna elintézhet ők. Végre az állam fokozódott terheivel az állami jövedelmek nem tartván meg a lépést, már most gondoskodni kíván a javaslat, bizonyos, különösen a fogyasztási adók körébe eső államjövedelmek fokozásáról, ezenkívül biztosítani kívánja bizonyos oly eddig hatályban lévő törvényes rendelkezések változatlan fenntartását, amelyek időhözkötöttségüknél fogva megfelelő törvényes intézkedések hiányában hatályukat vesztették volna, holott az államnak ezen rendelkezések alapján befolyó jövedelmekre továbbra is szüksége van. A javaslat 27. §-ában végül intézkedéseket tervez az ásványszén tárgyában, melyek előhírnökeként tekinthetők a szénbányászat legalább részleges állami kezelésbe való vételének. A törvényjavaslatot a vázolt okok átekinthetés szempontjából meglehetős szövevényessé teszik, így a javaslatban foglalt rendelkezéseket a már jelzett három csoport szerint elkülönítve külön kívánjuk ismertetni. I. Csoport. A TOltaképeni felhatalmazási javaslat, amelynek lényege, hogy a ministerium felhat aim az tátik, hogy az adókra és az államjövedékekre vonatkozó összes jelenleg fennálló, vagy ezután hozandó törvényeket azok időközben bekövetkezhető módosításának figyelembe vételével az 1920. év február, március ós április hónapjaiban érvényben tarthassa és az ezek alapján befolyt adókból és egyéb bevételekből az állami kiadásokat a törvényjavaslat megfelelő szakaszaiban meghatározott módon fedezhesse, valamint a bevételek által nem fedezett, engedélyezett hitelkeretek kielégítéséhez a szükséghez képest megfelelő hitelműveletet is vehessen igénybe. A pénzügyi bizottság mindenekelőtt azon szempontot bírálta felül, hogy az adott pillanatban, amikor a törvényjavaslat legfeljebb a húsvéti ünnepek után közvetlenül kerülhet a t. Nemzetgyűlés elé s így annak letárgyalása előreláthatólag hosszabb időt vesz igénybe, indokolt-e, hogy a felhatalmazás az államháztartás vitelére csupán április hó végéig adassék meg a kormánynak. A pénzügyi bizottság a helyzet alapos megbírálása után, különösen tekintetbe véve azt, hogy a nemzetgyűlés számos, az ország érdekeit mélyen érintő kérdés elbírálására lesz még hivatva és így annak úgyszólván állandóan felhatalmazási javaslatokkal való foglalkoztatása a törvényhozási munka eredményességét bénítaná meg, egyhangúlag akként határozott, hogy a törvényjavaslatot olykóp módosítja, hogy az államháztartás vitelére vonatkozó felhatalmazást nem csupán február, március és április, hanem ezenfelül május és június hónapokra is megadni kívánja a kormánynak. A pénzügyi bizottság ezen határozata a kormány által beterjesztett törvényjavaslat 1., 2., 3., 4. és 29. szakaszainak megfelelő átdolgozását tette szükségessé, ezen jelentéshez mellékletként csatolt — a bizottság által elfogadott — szöveg szerint. A lényeges különbség, hogy à 2. és 3. §-okban foglalt számtételek jelentékeny változása mellett, a 4. §. második bekezdése, mely az 1920. évi február-június hónapjaira megalkotandó költségvetésre vonatkozik, teljesen elmarad, úgy hogy a költségvetési törvényjavaslat most már csupán az 1920. év július hó 1-én kezdődő 1920—1921-iki költségvetési évre lesz a kormány által a nemzetgyűlés elé beterjesztendő.
