Nemzetgyűlési irományok, 1920. I. kötet • 1-61., I-XIV. sz.
Irományszámok - 1920-12. Törvényjavaslat a bányailletékekről
112 12. szám. 3 x /2 millió K bevételi többletet eredményezett volna, de miután a magyal' korona egész területén 1917. év végéig adományozott 111.124 hektárnyi bánya- ós külmórtékből a megmaradó államterületre csak kereken 20.000 hektár (18°/o), a fennálló 66 790 zártkutatmányból pedig legfeljebb 3.000 (4'5°/o) esik, ez a 3 l /2 milliós többlet maximum 400,000 K összbevételre fog összezsugorodni. Miután a bányailletékek címén a megcsonkított Magyarországban a díjtételek S-szoros emelése dacára csak ily jelentéktelen bevételre lehet számítani, miután másrészt az ország jelenlegi válságos pénzügyi viszonyai közepett elsőrendű állami érdek, hogy minden kínálkozó bevételi forrás feltárassék és igénybe vétessék, a létező s a jelen törvényjavaslattal szabályozni kivánt kétféle bányai Heteken kivűl még egy harmadik bányailleték rendszeresítését is tervezem, melynek tárgyát a földbirtokosokkal kötött adásvételi vagy haszonbérleti szerződések alapján megszerzett kőszénjogok, illetve az ily módon a kőszénkutatás, kőszén bányanyitás ós kőszénkiaknázás céljaira lefoglalt területek fogják képezni. A szén telektartozéki minősége mellett az ily szerződéses térfoglalások helyettesítik a fentartott ásványoknál divó zártkutatmányi térfoglalást. Amenynyire helyén lévő és idokolt a fentartott ásványok kutatásának biztosítására irányuló bányajogi térfoglalásoknál a zártkutatmányi felügyeleti illeték, ép úgy helyónlevő az egyenlő elbánás elvéből folyó az a követelmény, hogy a vállalkozók a szerződésileg lefoglalt szénterületek után megfelelő szénjogi területeket fizessenek. Ezen új bányailleték már előkészítésbe vett rendszeresítése céljából legközelebb egy külön törvényjavaslatot szándékozom előterjeszteni. A bányailletókekről szóló jelen törvényjavaslat tartalmának kritikai ismertetésénél a díjtételek felemelésének a fentiekben foglalt megvilágításán kivűl általánosságban a következőket kell itt még megjegyeznem: 1. A javaslat a bányailleték-rendszer kiépítésénél az eddigi törvények nyomdokain halad. Különösebb elvi jelentőségű újítás ' nem foglaltatik a javaslatban. 2. A mórtókilleték ugy, mint eddig is, az adományozott terület nagysága szerint lesz kirovandó, de a negyedévenkénti fizetés helyett a kezelés egyszerűsítése szempontjából a javaslat félévenkénti fizetési kötelezettséget statuál. 3. A zártkutatmányi felügyeletig illeték lerovásának módozatainál a javaslat szorosan simul a mai jól bevált törvényes rendhez (1885. évi XIV. t.-c, illetve 116.103/908. sz. p. ü. min, újabb végrehajtási rendelet). 4. A javaslat az egész vonalon megszünteti a bányailletékek mérséklésére vonatkozó eddigi rendelkezéseket. A felügyeleti illetékre vonatkozólag már az 1885. évi XIV. t.-c. 5. §. rendeli, hogy ezen illeték leszállításának, vagy elengedésének helye nincsen ; a javaslat tehát csak a mértékilletékre nézve hoz be újítást akkor, amidőn ennek az illetéknek a leszállítását általános és föltétlen tilalom alá veszi. Ennek az állásfoglalásnak magyarázata alantabb a részletes indokolásban olvasható (3. §.). 5. Megjegyzendő itt végül, hogy a zártkutatmányi felügyeleti illetek szabályozásánál, figyelemmel a gyakorlatban szerzett tapasztalatokra, a fennforgó kétségek eloszlatása ós a jogbiztonság megóvása érdekében az anyagi bányajogot érintő egyes rendelkezéseket is fel kellett -venni a javaslatba főleg a hiányos vagy késedelmes fizetések jogkövetkezményeinek igen kívánatos ós szüsékges szoros és egyöntetű megállapítása céljából (6—8. §.).
