Nemzetgyűlési irományok, 1920. I. kötet • 1-61., I-XIV. sz.

Irományszámok - 1920-11. Törvényjavaslat az államháztartásnak 1920. év február, márczius és április hónapjaiban való viteléről

il. szám. 9? kül, hogy a jövőre szólólag teljesítőképességünk elveszett volna. És ha a szövetséges és társult hatalmakkal kötött fegyverszünet megállapodásai e hatalmak részéről betartatnak, ha az administráció az ország egész területén a mi kezünkben marad s ha Budapestet és más nagyobb városainkat fegyelmezett ententecsapatok és pedig a konzerválás és nem a destruálás és a kizsákmányolás célzatával szállják meg: úgy kötelezettségeinknek most is megfelelhetnénk. Hisz földünk termékeny, népünk intelligens és munkabíró és főleg parasztságunk erős. De a fegyverszüneti szerződésnek figyelmen kívül hagyásával előidézett' helyzet, az e helyzetből kifejlett bolsevista uralom és az ide rekvirálni jött román seregek megszállása alatt közgazdaságunk anyagi erőforrásai egyelőre teljesen kimerültek. Mert elfogytak vagy elrekviráltattak és hathatós külső segítség nélkül immár nem pótolhatók az állami gépezet működéséhez, az állampolgárok megélhetéséhez és a közgazdasági ; élet folytonosságának fentartásához szükséges termelési és fogyasztási javak. Az utóbbi években gyors fellendülésnek indult iparunk a városokba, s ezek közt elsősorban Budapestre gyűjtötte össze a munkások ezreit. Ezek most gyárainknak a megszálló seregek által történt leszerelése, a nyersanyag és szénhiány folytán munka nélkül állanak. A városokba és elsősorban Budapestre szorult a szellemi munkásoknak nagy tömege is, akiket az országon osztozni kívánó államok rendszabályai hajtottak el megélhetésük eddigi helyéről. A forgalmat és a termelő munkát meggátolták az ország részeit egymástól elvágó demarkácionális vonalak és ezeken a kinai falakon mindeddig csak a nálunk rekvirált javak elszállítása céljából nyílott rés. A békekötésnek több mint egy év óta való elhúzódása — a vesztett háború tanácstalansága után — féktelen elemek érvényesülésének nyitott utat s állandóvá tette a krízist, amely a keresők minden osztályára kiterjed. Berendezéseink egy természetes gazdasági és politikai egység, a magyar szent korona országai számára szólottak. E beredezkedéseket most — ha a demarkácionális vonalak véglegesekké válnának — az ideszorult ós új elhelyezkedést keresők nagy tömegei dacára egy kis ország minimális teljesítőképességéhez kellene alkalmazni. Romok és kilátástalanság, amerre nézünk. — De török hódoltság ós tatárjárás is érte már e nemzetet, s mégis-új életre keltette hivatásában és jövőjében való hitének szilárdsága. E hitre ós a népek társadalmának a segélyére építünk, amelynek jóvá kell tennie a minket ért igazságtalanságot. Reméljük a népek társadalmának támogatását és számítunk különösen à szövetséges és társult hatalmak segélyére. Számítunk arra, hogy e hatalmak az általuk felidézett események folytán megbénult teljesítőképességünk helyreállításához a szükséges segélyt meg fogják adni. Két okból: azért mert kötelességük ós azért, mert hitelezői érdekük. Nemzetgyűlési irományok, 1920—1923. Î. kötet. ÍS