Képviselőházi irományok, 1910. LXIV. kötet • 1474-1508. sz.

Irományszámok - 1910-1476. Törvényjavaslat a Rumániával 1918. évi május hó 7-én kötött békeszerződésnek és kapcsolatos nemzetközi okmányoknak becikkelyezéséről

147G. szám. 89 Rumániában osztrák-magyar katonai intézkedések következtében támadtak. Nem követelhet Ausztria-Magyarországtól térítést a Rumániában igénybevett rekvirálások ós hadiszolgáltatások folytán előállott károkért sem. Ha pedig ily rumániai károkért osztrák-magyar részről netalán a múltban mégis fizettek volna — nem Rumániából fedezett — összegeket, úgy Rumánia ezeket az összegeket, amelyeket természetesen az illető osztrák-magyar katonai hatóságnak igazolnia kell, Ausztria-Magyarország részére visszatéríteni köteles. A 3. cikk 2. pontja a Banca Generala Romána által Rumánia megszállása alatt kibocsátott bankjegyek beváltásáról rendelkezik. Amikor a Szövetséges Hatalmaknak győzelmes hadjárat után a meg szállott rumániai területek közigazgatásáról kellett gondoskodniuk, kitűnt, hogy a rumániai kormány, amely Jassyba vonult vissza, a saját hatóságainak és a nagyobb pénzintézeteinek birtokában levő összes készpénzállományt elvonta a megszállott területekről. Ily körülmények között az okkupációs igazgatás a megszállott területek jól felfogott érdekében a bukaresti Banca Generala Romanánál jegykibocsátó-helyet létesített azzal a rendelkezéssel, hogy ez a berlini Német Birodalmi Bankban elhelyezett készpénzletét alapján len-értékre szóló bankjegyeket bocsásson ki, amelyek elsősorban a megszálló hadsereg ós az okkupációs igazgatás költségeinek fedezésére szolgáltak. Rumánia most kötelezettséget vállal, hogy ezeket a bankjegyeket, amelyeknek összege a folyó év március hó végén körülbelül egy milliárd leura rúgott, a Rumániai Nemzeti Bank bankjegyeire vagy más törvényes fizetési eszközökre fogja beváltani. A békeszerződós megerősítéséig, amikor a polgári igazgatás általában a rumániai hatóságokra fog majd visszaruháztatni, a háborús bankjegyrendszer kényszerűségből még fennmarad, de ez időpont után ily bankjegyet többé nem fognak kibocsátani. A 3. cikk 3. pontjában Rumánia elvállalja mindazoknak a károknak megtérítését, amelyeket magyar állampolgárok Rumánia területén akár személyesen, akár mint rumániai területen levő vállalatok részesei valamelyik hadviselő hatalom katonai intézkedései következtében szenvedtek. Kivétetnek azok a károk, amelyek katonákat harcközben értek. A 3. cikk 4. pontja a kármegállapítási eljárást — miután sem a bírói, sem a diplomáciai út nem mutatkozott megfelelőnek — nemzetközi vegyes bizottság elé utalja. A konkrét ügyekben háromtagú albizottság fog dönteni. A 3. cikk 5. pontja az 1. pont rendelkezéseiből esótleg származható kétségek elkerülése végett kifejezetten megállapítja, hogy Ausztria és Magyarország helyett Rumánia lesz köteles a semlegeseknek megtéríteni azokat a károkat, amelyek őket Rumánia területén osztrák-magyar katonai intézkedések következtében érték és amelyeknek megtérítését a semlegesek az általános nemzetközi jogi elvek szerint követelhetik. A 4. cikkhez. Ez a cikk az Ausztria-Magyarország vagy csak Magyarország vagy Ausztria és Rumánia között a hadüzenet előtt hatályban volt nemzetközi szerződések helyreállításáról rendelkezik. A korábbi szerződések, hacsak a békeszerződés és kiegészítő szerződései eltérően nem intézkednek, ez utóbbi szerződések megerősítésének időpontjában ismét életbelépnek olykópen, hogyha meghatározott ideig felmondhatok nem voltak, ez az idő a háború tartamáKépvh. iromány. 1910—1915. LXIV. kötet. 12