Képviselőházi irományok, 1910. LXIV. kötet • 1474-1508. sz.

Irományszámok - 1910-1476. Törvényjavaslat a Rumániával 1918. évi május hó 7-én kötött békeszerződésnek és kapcsolatos nemzetközi okmányoknak becikkelyezéséről

34 1476. szám. A politikai külön szerződések, valamint azon politikai tartalmú kollek­tivszerződések tekintetében, amelyekben még más hadviselő hatalmak is része­sek, a szerződő felek állásfoglalásukat az általános béke megkötése után kö­vetkező időpontra tartják fenn. 5. cikk. 1. A szerződő felek mielőbb tárgyalásokba fognak bocsátkozni, hogy a kölcsönös ipari jogvédelem (találmányok, védjegyek, mustrák és minták vé­delme) tekintetében külön megállapodást létesítsenek. E megállapodás létesí­téséig a gyári és kereskedelmi védjegyek kölcsönös védelme tárgyában 1893. évi január hó 28-án kelt egyezmény rendelkezései a jelen kiegészítő szerződés 4. cikke értelmében érvényben maradnak. 2. Az 1908. évi március hó 2./február hó 18. napján kötött egyezmény, amely a kölcsönös szerzői jogi védelem tekintetében Ausztriának ós Rumá­niának egymáshoz való viszonyát rendezi, a jelen kiegészítő szerződós 4. cikke értelmében ismét óletbelép Rumánia kötelezi magát, hogy legkésőbb egy éven belül a jelen szerződós megerősítésétől számítva tárgyalásokba bocsátkozik avégből, hogy ez a joganyag Magyarországnak ós Rumániának egymáshoz való viszonyában is szerződéses szabályozást nyerjen. 6. cikk. A magánjogok helyreállítására nézve a következő rendelkezések állapít­tatnak meg: 1. A szerződő felek egyike részéről saját területeire nézve kiadott mind­azok a rendelkezések, amelyek szerint figyelemmel a hadi állapotra a másik szerződő fél honosai magánjogaik tekintetében bárminő külön szabályozásnak vannak alávetve (háborús jogszabályok), a békeszerződés megerősítésétől kezdve többé nem nyernek alkalmazást. A most említett rendelkezések megszegése miatt kiszabott, de még végre nem hajtott büntetések, úgyszintén az ily büntetendő cselekmények miatt kimondott elítélésnek jogkövetkezményei elengedtetnek. Az egyik szerződő fél honosai gyanánt kell tekinteni oly jogi személye­ket és társaságokat is, amelyeknek szókhelye e szerződő fél területein A^an. Továbbá az egyik szerződő fél honosaival oly jogi személyeket és társasá­gokat, amelyeknek székhelye nincs e szerződő fél területein, annyiban kell egyenlő elbánásban részesíteni, amennyiben a másik szerződő fél területein az előbb említett szerződő fél honosaira érvényes rendelkezések alá estek. 2. Oly magánjogi kötelmi viszonyok tekintetében, amelyeket háborús jogszabályok sérelmesen érintettek, a következő megállapodás jött létre: A kötelmi viszonyok helyreállíttatnak, amennyiben a 2—6. pontok ren­delkezéseiből egyéb nem következik. Az előbbi bekezdés rendelkezése nem szolgál akadályul arra, hogy az a kérdés, vájjon a háború folytán bekövetkezett állapotok, különösen a tel­jesítésnek közlekedési akadályok, kereskedelmi tilalmak vagy a megváltozott gazdasági helyzet folytán előállott lehetetlensége, minő befolyást gyakorol­nak a kötelmi viszonyokra, minden egyes szerződő fél területein az ott az ország lakosaira nézve érvényes törvények szerint ítéltessék meg. E megítélésnél a másik szerződő félnek oly honosait, akik ugyané fél intézkedései folytán korlátozások alá estek, nem szabad kedvezőtlenebb el-

Next

/
Thumbnails
Contents