Képviselőházi irományok, 1910. LXIV. kötet • 1474-1508. sz.

Irományszámok - 1910-1502. A munkásügyi bizottság jelentése a m. kir. iparfelügyelők 1914. évi tevékenységéről szóló 1409. számú kereskedelemügyi m. kir. ministeri jelentés tárgyában

1502. szám. 313 adóknak az iparfelügyelőségekkel szemben eddig fennállott közvetlen bejelentési kötelezettségét és ennek helyébe a rendőrhatóságokon kívül a ker, munkásbiztosító pénztárakhoz való bejelentés kötelezettségét léptette. Ugyanezen törvény (85. §.) a rendőrhatóságokat kötelezte a nagyobb (kártalanítással járó) baleseteknek az iparfelügyelők közreműködésével eszközlendő helyszíni kivizsgálására; de ezúton csak a nagyobb balesetekről szerezhetnek az iparfelügyelők tudomást. Már pedig a balesetelhárítás érdekében a kisebb balesetek ismerete is kívánatos; mert ép ezek ismerete révén nyílik mód a nagyobbak megelőzésére alkalmas óvintézkedések megtételére. Az iparfelügyelők által e részben kifejezett általános óíhajra később ministeri rendelettel utasíttattak a ker. pénztárak, hogy a hozzájuk érkező összes balesetjelentések másolatait küldjék be az iparfelügyelőknak. A gyakorlatban azonban még ezzel sincs a kérdés kielégítően megoldva. A pénztárak egy része és pedig elsősorban a nagyobbak, köztük a legnagyobb, t. i. a budapesti, nem képesek (állítólag személyzethiány miatt) ezen kötelességüknek megfelelni s csupán a balesetjelentések kis hányadáról küldenek másolatokat s azt is nagy késéssel. így az iparfelügyelők értesültsége igen hiány< >s Ehhez járul, hogy a rendőrhatóságok sem mind felelnek meg a balesetek helyszíni kivizsgálását elrendelő törvényszakasznak. (Pl. Budapesten, ahol évente 12 —14 000 baleset s ezek közt cca 2.000 kártalanítást igénylő fordul elő, az ipari főfelügyelőség számos megkeresése dacára, egyáltalán nem tartatnak meg az idézett 85. §-ban előírt helyszíni vizsgálatok.) Általános óhaja és szükséglete az iparfelügyeletnek, hogy a teljes balesetanyaghoz késedelem nélkül való hozzájutása, akár közvetlen bejelentési kötelezettség visszaállítása, akár más hatékony intézkedés által biztosíttassék s ezz 1 a liale-etelhárításnál nélkülözhetetlen segédeszköz ismét rendelkezésére bocsát tassók. Ugj^ncsak általános panasz tárgyát képezi az iparfelügyelői hivataloknak a kezelőszemélyzet dolgában való igen mostoha ellátása. E téren aránylag csekély áldozattal lehetne a viszonyokat rendezni s ezzel az iparfelügyelőket az i odai teendők nyűgétől megszabadítva őket hivatásuk intenzivebb műveléseié képesíteni. Az iparfelügyeletnek a gözkazánügyi szolgálattól Yaló tehermenteSÍÍÓNC ez évben egyáltalán nem haladt előre; az iparfelügyelők ellenőrzése alá tartozó kazánok száma 406-tal szaporodott (az óv végén 35.176), míg a tehermentesítésre hivatott Országos Gőzkazán vizsgáló Egyesülethez csatlakozó kazánok száma (1.234) nem növekedett. Kazánrobbanás ez évben nem fordalt elő. Ezen rövid egy-két szóban igyekeztünk az iparfelügyelői intézménynek az 1914. évben kifejtett tevékenységéről ós belső életéről némi képet nyújtani. Kelt Budapesten, a munkásügyi bizottságnak 1918. évi július hó 2-án tartott üléséből. Borbély Lajos s. h., a munkásüqyi bizottság elnöke. Huszár Károly (sárvári) s. h., a munhásügyi bizottság előadója. Képvh. iromány. 1910—1915. LXIV. kötet. 40