Képviselőházi irományok, 1910. LXIV. kötet • 1474-1508. sz.
Irományszámok - 1910-1487. A véderő és pénzügyi bizottság együttes jelentése "a közös haderőhöz, a m. kir.honvédséghez és a m. kir. népfölkeléshez tartozó személyeknek, valamint az említett személyek hátramaradottainak katonai ellátásáról szóló és képviselőházi tárgyalás alatt levő 1443. számú törvényjavaslatnak pótjáradék engedéyezése tekintetéből való kiegészítéséről" szóló 1481. számú javaslatról
280 1487. szám. amelyre vonatkozó álláspontját a bizottság fentemlített 1453. szám alatti jelentésében ekként formulázta: »A bizottság óhajtotta volna, hogy magában a törvényben ennek 46. §-ával kapcsolatban nyerjen szabályozást az a méltányossági követelmény, mely szerint' azok az intelligens egyének, akik a katonaságnál tiszti (tisztjelölti) vagy hasonló rendfokozatot nem tudtak elérni, úgy saját, mint hátramaradottaik ellátása tekintetében megkülönböztetett elbánásban részesüljenek. A bizottság azonban ily rendelkezésnek a törvénybe való felvételétől eltekintett és pedig azért, mert megnyugvást talált a honvédelmi minister Úrnak a kormány nevében is tett ama kijelentésében, hogy a kormány ennek a kérdésnek szabályozására igen nagy gondot fordít, ezzel behatóan foglalkozik és kilátásba helyezheti az ilyen irányú javaslat mielőbbi elöterjesztését.« A kilátásba helyezett és még 1453. számú jelentésünk képviselőházi tárgyalása előtt tényleg be is nyújtott javaslat minden tekintetben kielégíteni hivatott azokat az igényeket, melyeknek méltányos kielégítését bizottságunk az általános közóhajjal egyetértőleg a fennebb reprodukáltak szerint szorgalmazta. A most tárgyalt javaslat, mint az 1453. számú jelentésünkkel beterjesztett javaslat kiegészítő része, helyes szociális érzékkel, pótolja azoknak a fogyatkozásoknak egyikét, melyekre az alapjavaslat tárgyalásakor bizottságunk rámutatott és melyek közt az alapjavaslat legsúlyosabban érezhető fogyatkozása az volt, hogy a nyugdíjtételek megállapításánál nem vette, — mert a fennforgott gátló okok miatt nem vehette — figyelembe a jelen világháborúban a polgári életből katonai szolgálattételre bevonult ós a háborúban — korábbi polgári hivatásuk gyakorlására való képességükben csökkenést szenvedett vagy elesett (elhalt) — személyek előbbi munkajövedelmét, képzettségét és elfoglalt polgári társadalmi állását. Ez a javaslat áthidalja azt az ürt, melyet e tekintetben az alapjavaslatban megállapítottunk és amelynek mielőbbi áthidalását a honvédelmi minister úr már az alapjavaslat indokolása szerint is szükségesnek tartotta. Bizottságunk egyértelmű helyesléssel fogadta a javaslatban kifejezésre jutott megoldás módját ós mértékét is, melynek megállapításánál az államháztartás érdekeinek szem előtt tartása sem volt mellőzhető. Ennek a — javaslat szerinti megoldásból az államháztartásra hárulandó ujabb — tehernek súlya ezidőszerint még megközelítőleg sem volt megállapítható ; bizottságunk azonban ezen sajnálatos tény dacára is megadandónak tartja a jelen javaslat által érdekelt állampolgárainknak, illetve ezek hátramaradottjainak azt a kárpótlást, amely őket méltán megilleti, amely megélhetésüket lehetővé teszi és illetőleg lótfentartásukat biztosítja. Végre elrendelte .az együttes bizottság, hogy jelentésébe felvétessék a következő deklaráció: »A tárgyalás alatt álló javaslat szerinti pótjáradékok a magyar államkincstárt külön terhelendik. Habár a bizottság, ehhez azokból az indokokból, melyek a kormányt ennek javaslatba hozatalára indították, a cél érdekében hozzájárul: kiemelendőnek határozta, hogy ez teljesen kivételes intézkedés, amelyet a mi viszonyainkhoz szabtunk, de amely nem praejudicálhat annak, hogy a háború folytán keletkezett és keletkező azok a kiadások, amelyek törvényeink értelmében ezideig a Monarchia két államának közös kiadásait képezték, ezentúl is közös kiadásként kezeltessenek.*
