Képviselőházi irományok, 1910. LXIV. kötet • 1474-1508. sz.

Irományszámok - 1910-1475. Törvényjavaslat Gyöngyös város ujjáépítéséről és rendezéséről

14 1476. szám. kívánt, a mai ingatlan- és pónzértékviszonyok figyelembevétele mellett, á közpénztár és a kisajátítást szenvedők érdekében egyaránt szükséges keretet adni. Amint a közpénztár érdeke szempontjából nem lehet megengedni, hogy az 1881 : XLI. t.-c. valódi és teljes kártalanítási elve esetleg úgy értelmeztessék, hogy a kisajátítási kártalanítás megállapításánál az épitési anyagok mai túlmagas árai vétessenek alapul, másfelől gondoskodni kellett arról is, hogy a kisajátítást szenvedőt ne érje károsodás azon a réven, hogy a kártalanítási összeget a műszaki becslés esetleg az épület volt előállítási költségeire, a jövedelmezőségi becslés pedig esetleg hatóságilag megrögzített lakásbórekre alapítja. A kölcsönös érdekek mérlegelése vezetett az e §-ban foglalt konkrét megoldásra, amely annyiban is megnyugvást nyújthat, hogy a javasolt kétféle becslési mód eredményei egymással és a normális tényleges forgalmi értékkel nagyjában egyezőknek mondhatók. A §. 3. pontja a romok tekintetében kívánja a közpónztár és a kisajátítást szenvedő érdekeit megfelelően kiegyenlíteni. A 9—12. §-okhoz. A 9—12. §-ok a hatósági telekrendezést szabályozzák. A városi telkeknek a helyes telekalakítás érdekében hatósági úton való egyesíthetése és feloszthatása (tagosítása) állandó követelése a városépítésnek mindenütt, ahol erre még törvényes jogalap nincs. Németországban az utolsó két évtizedben számos ilyen törvény keletkezett, amelyek közül a frankfurti (lex. Adickes) az úttörő és legismertebb; hazánkban a városópités e fontos eszközét a törvényhozás még nem teremtette meg. Gyöngyös városának helyes és egészséges újjáépítése ós rendezése azonban, a már említett sikátoros telekrendezési és építési rendszer mellett, hatósági telekrendezés nélkül merőben lehetetlen volna. A hatósági telekrendezésnek a törvényjavaslatban foglalt rendszere, szemben a német rendszerekkel, a képzelhető legegyszerűbb (különösen a harmadik személyek jogai tekintetében) ós lényegében abban áll, hogy a hatósági telekrendezósnek minden tárgyi és személyi akadálya kisajátítás útján háríttatik el (10. ós 12. §§.), emellett azonban az eredeti telektulajdonosok igénye az új telkekre a lehetőség határain belül a legmesszebbmenőkig biztosítva van (12. §.). Lényeges része még a rendszernek a rendezés által előálló értékemelkedésnek a közpónztár javára való lefoglalása, ami ép oly megokolt, mint a szabályozás végrehajtása útján keletkező értékemelkedésnek a köz javára való biztosítása. A 13. §-hoz. A 13. §. a kisajátítási és hatósági telekrendezési eljárás zavartalanságát kívánja biztosítani a tulajdonosváltozásokkal szemben. A 14. és 15. §-okhoz. A törvényjavaslat 14. és 1B. §-ai, egy városépítési alap alakításáról szólnak. Ennek az alapnak a megteremtése azért szükséges, hogy az ujjáópitós és rendezés költségeire az állam által fordított segélyösszeg ós a törvény által lekötendő városi természetű jövedelmek egységesen kezeltessenek, továbbá, hogy az újjáépítés és rendezés céljára lekötött pénzforrások terhére végzendő ügyletek meglelelő jogi személyiséghez legyenek köthetők.