Képviselőházi irományok, 1910. LXIV. kötet • 1474-1508. sz.
Irományszámok - 1910-1475. Törvényjavaslat Gyöngyös város ujjáépítéséről és rendezéséről
1476. szám. 11 mert a mai viszonyok mellett, — még a kártalanításra nézve a törvényjavaslatban (8. §.) tervezett határok megtartásával is — a rendes körülményekhez viszonyítva jóval nagyobb kártalanítási összegeket kell fizetni. De a 3 millió koronás állami segélynek megvan az ethikai alapja is, mert a város közterületének (15. §. a) pont), valamint a szabályozás folytán előálló értékemelkedéseknek (7. §. d) pont) az akció javára való lefoglalásával és az esetleg fizetendő városépítési járulókkal (16. §.) a város közönsége és a lakosság oly mértékben járul hozzá az újjáépítési munkálatok költségeihez, amely mérték a városépítés körében eddig egyedül álló. Ezt a körülményt pedig nem lehet figyelmen kivül hagyni az adott esetben, amikor tűzvésztől sújtott városról van szó. A 3. pontban említett segélyösszeget, amely a földmívelésügyi minister úr számítása szerint mintegy 2 millió koronára tehető, azért viseli az államkincstár, mert ez a vizimunkálat — bár elvégeztetése nélkül a város alapvető szerves rendezése el sem képzelhető és így a városrendezéssel tagadhatatlanul összefügg — a rendes városrendezési munkálatok sorába mégsem osztható be, tehát legalább is külön pénzügyi megoldásra szorul. Erre való tekintettel célszerűségi okokból e vízimunkálat költségeinek fedezetéül az 1914 : XXXVIII. t.-c. 2. §-ában kijelölt hitelt hoztam javaslatba annál is inkább, mert az idézett törvényszakaszban kijelölt fedezet kimerülése esetén, amennyiben annak szüksége mutatkoznék, az eredeti rendeltetésétől elvont összeg pótlása céljából újabb fedezetről lehet majd gondoskodni. A 4. pontban foglalt 500.000 K-nyi segélyösszeg módot nyújt arra, hogy az egyházak, illetőleg fenntartóik a tűz által okozott károktól legalább részben mentesüljenek és ne legyenek kénytelenek bevételeiket kulturális rendeltetésüktől elvonni, illetőleg ne legyenek kénytelenek kárukat egészben áthárítani hívőikre, akik maguk is súlyos károkat szenvedtek. Természetesen a segélyösszegnek felosztása akként fog történni, hogy az egyes vallásfelekezeteknek nyújtandó segélyösszegek a szenvedett kárral, az illető felekezet vagyoni helyzetével, a hívők lélekszámával ós teherviselő képességével arányban álljanak. A 3. §-hoz. Ez a §. az akcióval kapcsolatos ügyletekre vonatkozólag a más hasonló esetekben is nyújtott bélyeg- és illetékmentességet adja meg. A 4. §-hoz. A 4. §. a házadó tekintetében adandó kedvezményekről rendelkezik. Gyöngyös város ezidőszerint házosztályadó alá tartozik s ennélfogva az itt épülő házak az 1909 :.VI. t.-cz. 31. §-a alapján engedélyezendő 10—8 évi házadómentességben részesülnek. Az adózási szempontból hasonló helyzetben volt földrengés által sújtott Kecskemét városának az 1912 : LVI. t.-c. (16. §.) 12 évi rendkívüli házadómentességet adott. Figyelembe véve már most azt, hogy Gyöngyös város lakossága a mostani rendkívüli viszonyok tartama alatt, tehát lényegesen nehezebb viszonyok közt lesz kénytelen építkezni, mint annak idején Kecskemét város lakossága, indokoltnak mutatkozik a rendkívüli házadómentesség tartamát 15 évben megállapítani. De abból a célból, hogy a város lakossága az építkezéseknek mielőbbi lebonyolítására serkentessék, a javaslat e §-a a házadómentesség előfeltételeként kiköti, hogy az épületek záros határidő alatt lakható állapotba hozassanak. 2*
