Képviselőházi irományok, 1910. LXIV. kötet • 1474-1508. sz.

Irományszámok - 1910-1477. Törvényjavaslat a Finnországgal 1918. évi május hó 29-én kötött békeszerződésnek és a kapcsolatos nemzetközi okmányoknak becikkelyezéséről

13Ö 1477. szám. Továbbá az egyik szerződő fél honosaival oly jogi személyeket és társaságo­kat, amelyeknek székhelye nincs e szerződő fél területein, annyiban kell egyenlő elbánásban részesíteni, amennyiben a másik szerződő fél területein az előbb említett szerződő fél honosaira érvényes rendelkezések alá estek. 2. Oly magánjogi kötelmi viszonyok tekintetében, amelyeket háborús jogszabályok sérelmesen érintettek, a következő megállapodás jött létre : A kötelmi viszonyok helyreállíttatnak, amennyiben a 2—C. pontok ren­delkezéseiből valami más nem következik. Az előbbi bekezdés rendelkezése nem szolgál akadályul arra, hogy az a kérdés, vájjon a háború folytán bekövetkezett állapotok, különösen a telje­sítésnek közlekedési akadályok, kereskedelmi tilalmak vagy a megváltozott gazdasági helyzet folytán előállott lehetetlensége, minő befolyást gyakorolnak a kötelmi viszonyokra, minden egyes szerződő fél területein az ott az or­szág lakosaira nézve érvényes törvények szerint Ítéltessék meg. Amennyiben az ország törvényei vagy a joggyakorlat szerint az aránytalan szolgáltatás a lehetetlen szolgáltatással egyenlő tekintet alá esik, ez a jogállapot a szer­ződő felek viszonyában elismertetik. A fentemlített megítélésnél a másik szerződő félnek oly honosait, akik ugyané fél intézkedései folytán korlátozások alá estek, nem szabad kedvezőt­lenebb elbánásban részesíteni, mint azokat a belföldieket, akik hazájuk intéz­kedései folytán jutottak korlátozások közé. Az pedig, akit a háború akadá­lyozott meg abban, hogy kellő időben teljesítsen valamely szolgáltatást, az ebből eredt kár megtérítésére nem kötelezhető. Oly pénzköveteléseket, amelyeknek kiegyenlítése a háború folyama alatt háborús jogszabályok alapján meg volt tagadható, a békeszerződés megerősí­tését követő három hónap eltelte előtt nem kell megfizetni. Ily követelések után az eredeti esedékességtől kezdve a háborúnak és a csatlakozó három hónapnak tartamára — tekintet nélkül fizetési tilalmakra és moratóriumokra — évi öt százalékos kamat jár; az eredeti esedékesség időpontjáig, adott esetben, a szerződéses kamatot kell fizetni. Váltóknál és csekkeknél, amelyeknél az előbbi bekezdés értelmében a fizetést a jelen szerződés megerősítését követő három hónap eltelte előtt nem kell teljesíteni, a fizetés végetti bemutatást, ixgyszintón a fizetés hiánya miatti óvást a hatodik hónap eltelte előtt kell felvenni. Az évi öt százalékos kamat az eredeti naptól jár, tekintet nélkül a bemutatásra ós a váltóbirto­kosról szóló értesítésre. Ha a háború alkalmából kiadott törvényes rendelkezés következtében vagy pedig erőhatalom következtében valamely óvásnak vagy a váltóból vagy csekkből eredő jogok fenntartása végett szükséges egyéb cselekmény­nek teljesítése elmaradt, úgy a cselekményt a megelőző bekezdés által nem érintett esetekben is a szerződő felek honosai javára kellő időben teljesített­nek kell tekinteni, amennyiben azt a jelen szerződés megerősítését követő hatodik hónap eltelte előtt pótolták. A künnlevő követelések és^ egyéb magánjogi kötelmek lebonyolításánál az államilag elismert hitelezői védőegyesületeket a hozzájuk csatlakozott természetes és jogi személyek igényeinek érvényesítése végett e személyek meghatalmazottjaiként kölcsönösen el kell ismerni és ebbeli működésüknek teret kell engedni. 3. A jelen szerződós rendelkezései az értókpapirforgalom, úgyszintén a bemutatóra szóló értókpapnrtkból folyó kötelezettségek tekintetében nem

Next

/
Thumbnails
Contents